hero
Becsült olvasási idő: 2 perc
3 gyakorlat, hogy hatékonyabban tudj priorizálni

A feladatlistánk kipipálását csak abbahagyni lehet, befejezni sosem... Talán te magad is tapasztalod, mennyi igazság van ebben a mondatban. A teendők futószalag-szerűen érkeznek a mindennapokban és nem igazán hagynak időt a szusszanásra. A produktivitáshoz épp ezért szükségünk van a priorizálás képességére, azaz tudnunk kell meghatározni nap mint nap, vagy épp pillanatról pillanatra, hogy mi a legfontosabb számunkra, amit mindenképp el kell végeznünk. Ez a képesség segíteni fog a megfelelő határok meghúzásában, a nemet mondásban és a munka-magánélet egyensúly kialakításában, megtartásában is. Cikkünkben hoztunk tehát 3 priorizálási módszert, melyek segítenek visszahozni a reményt a teendőkkel való küzdelmek során.

A priorizálás kulcsfontosságú szerepet játszik abban, mennyire vagyunk hatékonyak és mennyire vagyunk képesek sikerélményeket megélni. 

Ugyanazt a teendőlistát láthatjuk reménytelennek és megvalósíthatónak is, attól függően, hogy miképp rangsoroljuk és kategorizáljuk rajta a feladatainkat.

A következő módszereket érdemes néhányszor kipróbálni és aztán ha működőképesnek érezzük őket, akkor beépíteni az eszköztárunkba.

1.’Ha csak egy dologra lenne időm ma...’

A módszer lényege, hogy miután összeírtad a feladatlistád, válaszd ki, melyik lenne az a feladat, amit akkor végeznél el, ha ma csak egy feladatra lenne időd. Ez fogja kapni az első sorszámot. Ezt követően folytathatod a rangsorolást, tedd fel magadnak újra a fenti kérdést, és amelyik feladat kiemelkedik, az lesz a második a sorban. (Az a legjobb, ha a másodikat csak azt követően választod ki, amikor az első már készen van.) A módszer hatékonysága abban rejlik, hogy rákényszerít a választásra és korlátozza a lehetőségek számát, így nagy eséllyel valóban azzal fogsz foglalkozni, aminek a legnagyobb jelentősége és a legfontosabb hozama van aznap.

2. ABC módszer

Ez a gyakorlat arra biztat, hogy a feladataidat három csoportra oszd:

’A feladatok’, a ’muszáj’ feladatok, azaz, amelyeket mindenképp el kell végezned, mert ha nem teszed meg, komoly következménye lehet magadra vagy másokra nézve is.

B ’feladatok’, a ’kellene’ feladatok, amiket azok után lenne fontos elvégezni, miután készen vannak az ’A’ típusú feladatok. Valószínűleg ezek is fontosak a listádon és talán nem olyan sürgősek még, mint az ’A’ feladatok, de megnyugtató lehet őket időben kipipálni, mielőtt sürgetőbbé válnak.

’C’ feladatok pedig a ’jó lenne’ feladatok, melyeket akár ki is törölhetsz a napodból, ha nem jut rájuk idő.

3. ’1-3-5’

Az egyik személyes kedvencem az 1-3-5 módszer, melynek első lépése szintén az, hogy írd össze a napi feladatlistád. Ezt követően válassz ezekből egy nagyobb, három közepes és öt kisebb feladatot. A nagy feladat legyen az, ami a legidőigényesebb és a legfontosabb számodra (plusz határideje is van!), a közepes feladatok, melyekhez könnyebb időkorlátot is meghatározni és öt kisebb feladatot, amit levezetésképp meg tudsz csinálni. Ideálisan az a javasolt, hogy kezdd a nagy feladattal, haladj tovább a közepesekkel és zárd a napot a kisebbekkel.

Fontos tipp: Minden priorizálási módszernél fontos első lépésben összeírni, milyen feladatokból válogathatunk. Ezt követően pedig törekedj arra, hogy beoszd őket a sürgős-fontos kategóriákba (lásd: Eisenhower-mátrix). Ez fontos alapja lesz a többi technika hatásosságának is, így erre érdemes építened a fenti módszereket.