A jövő szakmái mind a dinamikusan fejlődő területekről kerülnek ki, mint a mesterséges intelligencia, az informatika, a gyógyszerészet, az orvosi technológiák és azok a határterületi képzések, amelyek több tudományterület tudását ötvözik. A Boston Consulting Group tanulmánya szerint a számítástechnikai, természettudományos, technológiai, matematikai és mérnöki tudásra hatványozottan szükség lesz.
Rab László kulturális antropológus és etnográfus szerint azok a szakmák lesznek fontosak, amelyek adatokkal, információkkal és kontrollal foglalkoznak. Hogy milyen dinamikusan fejlődik ez a terület, azt a KSH adatai is jól mutatják: 2009-ben az információ, kommunikáció ágazatban hazánkban 92,4 ezer ember dolgozott, ez 2020-ra már 147,5 ezer főre nőtt. „Az adat tehát az új arany.” Naponta sok millió terabájtnyi adat keletkezik a világban, az adatok feldolgozása és elemzése a másik kulcsterület, amelyre a jövőben is biztosan szükség lesz. Ezt a Business Insider előrejelzése is megerősíti.
Szerintük az adattudományi szakemberek az elkövetkezendő évtizedekben keresettek lesznek.
2025-re 133 millió ember fog élni a földön, aki közvetetten vagy közvetve foglalkozik a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással, utóbbi egyre több vállalatnál kerül fókuszba.
Az automatizáció is egyre több területen lesz jelen, a robotok azonban bizonyos szektorok munkaköreit biztosan nem fogják elvenni.
A nehezebben automatizálható munkakörökben várhatóan nőni fog a foglalkoztatottság. A mérnöki munka jövője a technológiai újításoktól függ, hiszen a robotok megalkotásával a fenntartásuk és fejlesztésük is együtt jár.
