Hogyan értékeled az elmúlt időszakot Magyarországon a HR oldaláról?

Az elmúlt időszakban a pandémia utóhatásait, a háború és a gazdasági helyzet hosszútávú hatásait is nyögjük. Sokan azt várják, hogy a sokk és a veszély elmúltával mindenki rázza meg magát. Úgy teszünk, mintha túl lennénk a nehezén, de a lelki, mentális (és sokaknál a fizikai) felépülés hosszú és lassabb.

Éppen ezért a megújulás, vitalitás, mentális-, testi- és lelki egészség kulcskérdés. Hiszen egy vállalat annyit képes csak elérni, amennyi energiája van az ott dolgozó emberek közösségének.

A kifáradás, bizonytalanság élményre kell tudnunk megnyugtató válaszokat adni.

Szerinted mi a legnagyobb kihívás jelenleg a HR szakmában?

Kihívásból akad bőven.

A hibrid munkavégzés már velünk marad. A vele járó nagyobb személyes szabadság viszont a vezetőket állítja új kihívások elé. A kontroll és bizalom átértékelődik a vegyes rendszerben, a személyes felelősségvállalásban és közösségépítésben új eszközökre van szükség.

A másik nehézség az általános elcsigázottság. Hajlamosak vagyunk könnyen bízni az új eszközökben, rendszerekben, képzésekben, és szofisztikált megoldásokat vásárolunk, miközben sokszor sajnos pont a lényeg vész el. Pedig a cél végtelenül egyszerű: figyeljünk oda az emberekre, legyünk jelen számukra. Egyetlen rendszer sem tudja helyettesíteni vagy pótolni a törődést, odafordulást.

Ráadásul, ha nem figyelünk a kollégáinkra eléggé, könnyebben elmehetnek, mint korábban bármikor, hiszen a legtöbb cég tárt karokkal keres új munkaerőt.

Mely kiemelt HR kommunikációs megoldás az, amelyet Te vagy az általad képviselt vállalat az elmúlt egy évben elért?

A HR kommunikációs megoldások helyett a kommunikálható HR megoldások kategóriát használnám, mert mi kifejezetten eredményekben és hatásban szeretünk gondolkodni, amiket ha jól csinálunk, akkor kommunikációs felületekké alakulhatnak át. De mindenképpen a jó ügy és a változtatási szándék az első. 

Számunkra az egyik legkedvesebb bevált megoldás, hogy negyedévente aktuális témákban tartunk egy all staff ismeretterjesztő workshopot. Tavaly ősszel ’Gazdálkodjunk okosan’ címmel energiával, pénzügyekkel, rezsivel és mentális egészséggel foglalkozó szakértőket hívtunk; idén tavasszal az AI-nak szenteltünk egy napot.

Szerinted mi várható még a következő fél évben a munkaerőpiacon? 

Az első félévben berobbant a mesterséges intelligencia térnyerése. A technológia és ember együttműködése izgalmas, még hosszú ideig fogjuk ízlelni a hatásait, határait. Gamechanger, és megkerülhetetlen ügy, aki kimarad, az lemarad. De ezt most még minden szektor és munkakör különböző tempóban teszi. 

A sok szektort érintő munkaerő- és talent hiány sajnos most már örökzöld téma, a külföldi munkavállalók integrálásáról, mobilitás kérdéseiről is sokat fogunk még beszélni.

Milyen HR megoldásokat látnál szívesen a pályázatok között?

Hozzanak újító ötleteket, legyenek bátok, akár szokatlan, de mindenképpen ember- és hatásközpontú projekteket.

Mit tanácsolnál a pályázóknak?

A munkájuk legyen lényegretörő, konkrét, tényszerű, mutassa be minél kézzelfoghatóbban az elért hatást, eredményeket.

Mi a számodra legfontosabb szempont a zsűrizés során?

Talán a legfontosabb érték, amit keresek a pályázatokban, hogy mennyire valódi problémákat definiálnak, és hozzá mennyire valódi és működőképes megoldásokat céloznak meg.

Véleményed szerint mit kell tennie egy pályázónak, hogy a HRKOMM-on a döntősök közé kerüljön?

Olyan erős pályázatok tudnak majd bejutni, amelyek valódi hatással rendelkeznek, önmagukon túlmutató és személyreszabott ’alkotásokat’ mutatnak be.