GyártásTrend: 25 éve dolgozik a BorsodChem Zrt.-nél vegyészmérnökként. Jelenleg milyen feladatkört lát el pontosan?

Réti Tímea: Ötödik éve irányítom a Klóralkáli Kiszerelést, amely egy olyan egysége a vállalatnak, ahova csővezetékeken keresztül beérkezik több üzem klóralkáli terméke, s mi ezek kitöltésével foglalkozunk. Vagyis nagyjából tízezer közúti és hétezer vasúti tartálykocsi ellátását biztosítjuk. A tárolás, kitöltés szervezése, szervezet irányításával kapcsolatos teendők mellett a vevői igények kielégítése az én feladatom, tehát ha a specifikációtól eltérő minőségű terméket kér egy ügyfél, akkor annak biztosításával is én foglalkozom. Továbbá a termelés tervezésének támogatását, a minőségellenőrző- és menedzsmentfolyamatokat is ellátom. 

GyT.:  Hogyan őrzi meg szakmai kíváncsiságát, motivációját a szervezeten belül?

R.T.: Szeretek tanulni, szeretem a kihívásokat és nem adom fel könnyen. Mindig fontosnak tartottam, hogy az adott feladatkörömhöz tartozó kompetenciáimat fejlesszem, és ebben mindig támogatást kaptam a vezetőimtől.
A mindennapi munkám során változatos, technológiai, biztonságtechnikai, humán, minőségbiztosítási, logisztikai kérdéseket is meg kell oldanom, ezt sokszínűvé teszi a mindennapokat. Legjobban a munkafolyamatok elemzésével, fejlesztésével szeretek foglalkozni, az motivál igazán. 

GyT.: Milyen kihívásokkal kellett megküzdenie ezalatt a negyed évszázad alatt akár szakmailag, akár a munka-magánélet egyensúlyát tekintve?

R.T.: A munka és a magánélet összehangolása nem könnyű feladat, és nem is sikerül mindig tökéletesen. Három gyermekem van, az otthoni feladatok is egész embert kívánnak. Igyekszem úgy beosztani az életemet, hogy a családdal töltött időben teljes emberként tudjak velük lenni. A férjem szintén a BorsodChemnél dolgozó vegyészmérnök, így jobban rálátunk egymás munkájára. Ez segít egyensúlyozni az otthon és a munkahely között. Elosztjuk a feladatokat, vannak időszakok, amikor ő, van, amikor én vállalok nagyobb részt a család körüli teendőkből. 
A munkámban a vezetői megbízás volt az eddigi legnagyobb kihívás. A menedzsment másféle gondolkodást igényel. Rengeteget tanultam, és tanulok a mai napig, hogy a szükséges képességeimet fejlesszem. Ebből a szempontból a 2023-as évet érzem eddig a leghasznosabbnak, mert nagyon fontos tapasztalatokat szereztem. 

GyT.: Milyen volt 25 éve nőként elhelyezkedni egy nagyvállalatnál mérnökként és milyennek látja most ugyanezt a helyzetet? Lát-e különbséget a környezet részéről a női mérnökökkel kapcsolatos attitűdben?

R.T.: Sem pályakezdőként, sem azóta nem éreztem, hogy bármilyen nemi megkülönböztetés ért volna a pályán. A vállalatnál akkor is, és most is egyformán kezelik a nőket és a férfiakat. Szakmailag megkaptam ugyanazokat a lehetőségeket, mint a férfiak. Mégis, amikor vezetői pozícióba kerültem, aggódtam amiatt, hogy elfogad-e majd a férfiakból álló kollektíva, amit irányítanom kell. Nagyon sokat jelentett, hogy első perctől kezdve azt éreztem, támogatnak. Ez adta meg azt a magabiztosságot, ami átlendített a kezdeti nehézségeken.

25 év alatt nagyot változott a világ, minden területen felgyorsult az élet. Úgy gondolom, ma nehezebb a helyzetük a kezdő kolléganőknek. A világ magasabbra teszi a mércét velük szemben, azt sugallja, hogy minden percben tökéletesnek kell lenniük az élet minden területén. Gyors karrier, előléptetés, tökéletes párkapcsolat, tökéletes anyaszerep… Pedig amikor egy nő a családalapítás mellett dönt, az egyben azt is jelenti, hogy szakmai fejlődését, karrierjét félre kell tennie egy időre. Ez nem mindig könnyű döntés. Fontosnak tartom, hogy támogassuk a fiatalokat ennek az egyensúlynak a megtalálásában, és osszuk meg velük az ezen a területen szerzett tapasztalatainkat. 

GyT.: Milyen kihívások motiválják, mi foglalkoztatja most szakmailag leginkább?

R.T.: Az iparban egyre nagyobb kihívást jelent a szakember-utánpótlás. Éppen ezért szeretném az egységen belül az utánpótlás betanításának gyakorlatát fejleszteni, 2024-re ez az egyik fő célunk. Tapasztalataink szerint a jelenlegi szakképzés nem garantálja azt a szemléletet, amely az üzemünk számára szükséges – ez egy veszélyes anyagokkal dolgozó üzem. Éppen ezért a betanításkor sokkal több feladatunk van, mint az ideális lenne, alapfogalmakat kell megtanítunk, személetet kell formálunk – ez saját érdekünk. Célunk tehát az idei évre egy olyan betanítási rendszer kialakítása, amellyel átadjuk és fent is tartjuk a szükséges tudást a belépő és a meglévő munkavállalóink számára is. 

A GyártásTrend Tehetséges nők az iparban rovatának támogatója a Continental csoport.