A Covid okozta visszaesés után újra gyorsuló ütemben növekszik a külföldön tanuló magyar diákok száma, amely a 2023/2024-es tanévben először haladta meg a 17.500-at az Engame Akadémia becslése szerint. A felsőoktatásban tanuló összes magyar diák számához képesti arányuk továbbra is 7 százalék, a legnépszerűbb célországok pedig: Ausztria, Németország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Királyság. Az Engame Akadémia 2025. január-március között kutatást végzett a külföldön tanuló és végzett magyar diákok körében arról, hogy miért döntöttek a külföldi továbbtanulás mellett, és hogyan gondolkodnak a jövőjükről.
Többféle forrásból fedezik a külföldi tanulmányokat
A válaszadók leginkább az egyetemi képzés színvonalát (61 százalék) emelték ki a külföldi tanulás előnyeként, ezt követi az egyetem környezete és elhelyezkedése (57 százalék), valamint a hangulata (52 százalék). Ami pedig a legtöbbek számára nehézséget jelent, az a távolság a családtól, amit a megélhetésnél jelentősebb kihívásként értékeltek. Gyakori mítosz, hogy a külföldi tanulás a gazdagok kiváltsága, ezért a kutatás arra is kitért, hogy a diákok hogyan finanszírozzák a tanulmányaikat.
Az eredmények alapján a külföldön tanuló magyar hallgatók a költségeiket családi támogatásból, munkából és a fogadó állam ösztöndíjából fedezik, és ezek gyakran együttesen vannak jelen.
„A többség (84 százalék) közeli vagy távolabbi családtagok anyagi támogatását is igénybe veszi, 64 százalék saját fizetéséből is finanszírozza a megélhetését és a tandíját, emellett 63 százalék saját megtakarításaira is támaszkodik. A külföldi állami ösztöndíjat vagy támogatást a diákok 51 százaléka, míg magyarországi állami ösztöndíjat vagy támogatást csupán 4s százalék vesz igénybe, vagyis jelentős a különbség a külföldi és a magyar állami támogatás igénybevétele között”
– emelte ki Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője.
A végzettek fele elhagyja az országot, ahol tanult
Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak? - ez volt a kutatás másik központi kérdése. „A hazaköltözést vizsgáló kérdések elemzésénél megkülönböztettük azokat, akik már befejezték tanulmányaikat, azoktól, akik jelenleg is külföldön tanulnak. Ennek oka, hogy az előbbiek már meghozták a döntésüket, és így egy konkrét viselkedésről számoltak be, míg az utóbbiak esetében még csupán egy attitűdről vagy tervről beszélhetünk” – hívja fel a figyelmet a szakember.
A felmérésben részt vevő 210 végzett fiatal 39,5 százaléka (83 fő) tért vissza Magyarországra.
Az adatok szerint a végzettek nagyjából fele, 53,8 százaléka hagyja el azt az országot, ahol tanult; közülük 73,5 százalék úgy döntött, hogy hazatér. Vagyis a megkérdezett végzettek körében Magyarország egy valós és prominens célpont akkor, amikor újra döntést kell hozni egy költözést illetően.
A hazatértek többsége (72 százalék) közvetlenül a diplomázás után hazajött, ami arra is utalhat, hogy az érzelmi tényezők, mint a család, barátok és az otthoni környezet iránti vágy, kiemelt szerepet játszanak a döntésükben. A jelenleg kint tanuló fiatalok 27,1 százaléka tervezi, hogy egyetemi tanulmányai befejezése után vagy később hazaköltözik, további 40,4 százalék jelenleg nem tervezi, egyharmaduk pedig még bizonytalan.
Mi várja itthon azokat, aki hazajönnek?
A kutatás szerint a tanulmányaik miatt külföldre költöző fiatalokat gyakran érzelmi tényezők vonzzák haza, míg a külföldön maradás mellett szólnak a külföldi szakmai lehetőségek, kapcsolatok, valamint a külföldi életszínvonal és fizetési feltételek. További érdekes adat, hogy a hazaköltözöttek több mint fele (51,8%) nyitott arra, hogy a jövőben újra külföldre költözzön. A hazatérést eközben több tényező is hátráltathatja a válaszadók szerint.
A rugalmatlan munkakörnyezet és a versenyképes bérezés hiánya jelentős szerepet játszhat abban, hogy a fiatal szakemberek inkább külföldön építenek karriert.
Bizonyos jogi akadályok (adminisztratív nehézségek és a diplomák elismerésével kapcsolatos bürokratikus eljárások) elhárítása is könnyíthetné a visszatérést.
A társadalmi befogadás és nyitottság mértéke is szempont lehet azoknak, akik egy sokszínű és elfogadó közegben éltek és tanultak.
A fenti területek fejlesztése fontos lehet ahhoz, hogy a külföldön végzett fiatalok Magyarországon is hosszú távú perspektívát lássanak. A válaszadók emellett a munkavállalás során a versenyképes fizetést és a jó munkahelyi hangulatot egyaránt (62,2 százalék és 62,2 százalék) a legfontosabb elvárásaik között említették, ami arra utal, hogy nemcsak anyagi biztonságra, hanem jó munkakörnyezetre vágynak. A többség pedig úgy véli, hogy a külföldi diploma előnyt jelent Magyarországon, és egy részük továbbra is figyelemmel kíséri a magyar álláspiacot, ami a hazai munkavállalás lehetősége iránti nyitottságukat mutatja.
(Borítókép: Adobe Stock)
* * *
A kutatásról: Return 2025: Nem reprezentatív kutatás 504 külföldön tanuló és végzett magyar diák megkérdezésével. Az elemzés alapját az a 402 fő képezi, akik Magyarországon szereztek érettségit. A válaszadók 96%-a Európában végzi vagy végezte a tanulmányait, a legnépszerűbb célországok: Egyesült Királyság, Hollandia, Dánia, Ausztria.
