Melyik az az 5 dolog, ami a Covid-válságot figyelembe véve a legtöbb stresszt okozza a mindennapokban? A PwC piackutatásért felelős központja erre az egyszerű, mégis rendkívül meghatározó kérdésre kereste a választ a koronavírus-járvány közepén az Egyesült Államok munkavállalói körében. Talán nem túlzó kijelenteni, hogy az eredmény a regionális fókusz ellenére is globális tanulságokat hordoz – vírusjárványon innen és túl.
A kutatás szerint a legnagyobb stresszt messze a váratlan kiadásokat fedező megtakarítások meg(nem)léte (41%), valamint a munkahelyünk elvesztése (39%) jelenti, míg a 3.-5. helyen szinte egyformán (28-29%) aggódunk a bevételeink ingadozása, a rezsiköltségek fedezése, valamint a hitelek visszafizetése miatt. Az eredményekből kitűnik, a munkavállalók számára az anyagi biztonság a tervezhetőségen alapszik, ám a váratlan események negatívan befolyásolhatják a (pénzügyi) jóllétünk érzését.
Mi az a pénzügyi jóllét?
A fentiek előrevetítik, hogy a pénzügyi jóllét – bár esetenként összefüggésben állhat – nem egyezik meg teljesen az Európai Unió által is állampolgári kulcsismeretnek tartott pénzügyi jártassággal (financial literacy), a pénzügyek tudatos kezelésével. Az Európai Bizottság 2023 júliusában közzétett felmérése szerint egyébként az uniós polgároknak csak 18%-a rendelkezik magas szintű pénzügyi jártassággal, az adatok különösen aggasztóak az alacsonyabb jövedelmű és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező csoportok esetében.
A pénzügyi jóllét (financial wellness, ritkábban financial well-being) fogalma a pénzügyi jártassággal szemben kiterjed az egyén jelenlegi és jövőbeni pénzügyi kilátásaira és stabilitására, meghatározza a döntési lehetőségeit az élet minden területén. Az Egyesült Államok Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Hivatala (Consumer Financial Protection Bureau) 2017-es publikációjában kiemeli, a pénzügyi jóllét 2 szempont szerint értelmezhető pontosabban:
- Az idő tengelye meghatározza, hogy pénzügyeink a jelent vagy a jövőt érintik-e.
- Ezen felül anyagi biztonságra és döntési szabadságra osztja fel a területet.
A mátrixot vizsgálva megkülönböztethetünk a napi (heti, havi) kiadásainkkal kapcsolatos kontrollérzetet (a jelen idő és az anyagi biztonság metszete); egy pénzügyi válsághelyzet kivédésének lehetőségét (jövő idő, anyagi biztonság); pénzügyi szabadságot az élet élvezetéhez szükséges döntések meghozatalakor (jelen idő, döntési szabadság); végül a pénzügyi céljaink elérésének útját (jövő idő, döntési szabadság).
A pénzügyi jóllét jelentősége a toborzásban
Az amerikai Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Hivatal definíciós kísérlete jól tükrözi a financial wellness, vagyis a pénzügyi jóllét fogalmának összetettségét. Sőt, azt is megmutatja, mennyiben jelenthet többet – többet jelent-e egyáltalán? – a hétköznapi értelemben vett anyagi biztonságnál. Egy másik amerikai tanulmány, a HR Dive Trendline-reportja segít tovább árnyalni a képet a fenti kérdésben.
Tavaszi kutatásuk rávilágít, hogy a legnagyobb potenciállal rendelkező munkavállalók elcsábítására az amerikai cégek egyre több béren felüli juttatást építenek be az ajánlataikba. A hibrid munkavégzés lehetősége varázsszóból lassan elvárássá válik, ugyanakkor 2022 óta 6-7%-os növekedés látszik a diákhitel-visszafizetési és nyugdíjalap konstrukciók terén. A HR-vezetők szemében a pénzügyi jóllét szempontjai a sikeres munkaerőtoborzás új letéteményesei lehetnek már a közeljövőben.
A pénzügyi jóllét a megtartásban
A koronavírus-járvány megjelenése, valamint az azt követő polikrízis az USA munkavállalóinak jelentős hányadát sodorta olyan helyzetbe, hogy a (nyugdíj)megtakarításaihoz kelljen nyúlnia. A pénzügyi jóllét érzete 13 éves mélypontra zuhant. A Bank of America, az Egyesült Államok második legnagyobb pénzintézetének közvéleménykutatása szerint már csupán az amerikai munkavállalók 42 százaléka állítja, hogy nagyon vagy tökéletesen elégedett a pénzügyi jóllétével.
„Vannak olyan alkalmazottak, akik a missziónk, a purpose miatt dolgoznak nálunk, de nyilvánvalóan azért is, hogy étel kerüljön az asztalukra. A fizetésüknek tehát, a többi juttatással kiegészülve, versenyképesnek kell lennie" – nyilatkozta a HR Dive-nak Tate Hackert, a ZayZoon on-demand fizetési platform alapító-elnöke. „Mint minden vállalkozás, mi is érezzük az [hazai összevetésben extrémalacsony – a szerk.] infláció hatását, és azt, hogy a dolgozóinknak béremelésre és más kompenzációra van szüksége. És ez határozottan látszik az ügyfélkörünkben is."
Titkos fegyver a hazai munkaerőpiacon?
Hackert megállapítása különösen relevánsak lehetnek a magyar munkaerőpiac esetében. A rekordokat döntő foglalkoztatási mutatók mellett ugyanis az egész Európai Unió legsúlyosabb inflációs nyomása alatt álló magyar munkavállalók vásárlóereje továbbra is messze elmarad az európai átlagtól, a reálbérek csökkennek. A financial wellness-mátrix szempontrendszerének mindegyik elemét negatívan befolyásolják a hazai gazdasági folyamatok, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal vonatkozó statisztikája is alátámasztani látszik.
A 2021-es adatokból kitűnik, a magyar lakosság anyagi biztonságérzete a koronavírus-járvány második hullámára megközelítette a 2008-as világgazdasági válság előtt mért számokat – 2020-ban a magyar lakosság közel 11 százaléka csupán nagy nehézségek árán tudta fedezni szokásos (!) kiadásait. Sajnos azóta a hazai válságkezelés, a polikrízis nyomán a magyar gazdasági kilátások tovább romlottak, így aligha bízhatunk a trend megfordulásában, vagy akár mérséklődésében.
Mindebből mégis előnyt kovácsolhatnak azok a hazai munkaadók, akik az Egyesült Államokban látott példa alapján nemcsak a – sokszor kivitelezhetetlennek tűnő – béremelésekben, hanem holisztikus pénzügyi jóllétben gondolkodnak a dolgozóik számára. Egy jól összeállított juttatási csomaggal nagyobb eséllyel szállhatunk szembe a megtartási és toborzási kihívásokkal, és akár még a quiet quitting esélyét is csökkenthetjük. Van, amit nem lehet pénzért megvenni, minden másra ott a…financial wellness?
