A fiatalok egyszerű dolgot kérnek: legyen egyértelmű, mennyit lehet keresni az adott pozícióban. Ha a munkáltató titkolózik, sokan inkább le sem ülnek velük tárgyalni, vagy egyszerűen felszívódnak. Tény, hogy néha meghökkentő módon viselkednek – például sorozatokat néznek munka közben vagy csak azért hagynak ott cégeket, hogy „úgy érezzék, övék az irányítás”. De a fizetési átláthatóság kérdésében teljes joggal várják el a nyíltságot.
Ha nincs fizetési sáv, nincs érdeklődés sem
A Monster 2025-ös friss kutatása szerint a frissen végzett Z generációsok 44 százaléka hajlandó azonnal megszakítani az álláskeresést, ha a hirdetésben nem szerepel fizetési sáv. Számukra ez nem csupán technikai részlet – ha a bérkérdés rejtve marad, az egyértelmű jel, hogy nem érdemes energiát fektetni az adott cégbe.
A fizetési átláthatóság az elmúlt évek egyik központi kérdésévé vált a toborzás világában. Az Egyesült Államok több államában – például Illinoisban és Minnesotában – már kötelező feltüntetni a várható fizetést az álláshirdetésekben. Ez elejét veszi a félreértéseknek, és megkíméli a jelentkezőket a felesleges köröktől.
Még azokban az államokban is, ahol nem kötelező, sok munkáltató önként elkezdte közzétenni a béreket – de sajnos nem mindenki követi ezt a példát.
Ha a fizetés ennyire fontos a Z generációnak, miért nem mondják meg a vállalatok nyíltan, mennyit fizetnek?
Ennek több oka van, de a fő szempont az, hogy megőrizzék a versenyelőnyüket. Ha mindenki tudná, hogy melyik pozíció mennyit ér, a jelentkezők nyilván a jobban fizető cégekhez fordulnának. Ez pedig arra kényszerítené a munkáltatókat, hogy magasabb béreket és jobb juttatásokat kínáljanak.
Ráadásul ha a jelentkező nem tudja, mennyi a szokásos bér, nagyobb az esélye, hogy kevesebbel is beéri. Így a szervezetek különböző összegeket ajánlhatnak hasonló munkakörökért – anélkül, hogy egységes bérezést kellene bevezetniük.
Bár ez nem túl szimpatikus gyakorlat, mégis általánosnak számít a munkaerőpiacon. A Z generáció viszont sokkal nyíltabban kommunikálja az elvárásait, és egyre többen választanak olyan munkahelyet, ahol tisztán látszik, mennyit kereshetnek.
A „karrieres átverés” sem korrekt – de nem csak a cégek hibáznak
Fontos hozzátenni: a cégek sem mindig korrektek. Sok álláskereső csak töredékükből kap visszajelzést. Ugyanakkor nem lehet teljesen felmenteni a fiatalokat sem. Az úgynevezett „karrieres átverés” például egyre gyakoribb jelenség: a jelentkező végigmegy a teljes kiválasztási folyamaton, aláírja a szerződést – majd az első munkanapon egyszerűen nem jelenik meg.
Az Indeed brit felmérése szerint a megkérdezett Z generációs fiatalok 87 százaléka már csinált ilyet. Bár a jelenség nem kizárólag a Z generációra jellemző – a milleniálok között is akad rá példa –, az újabb generációk gyakrabban élnek ezzel az eszközzel. Pedig ez nemcsak tiszteletlen, hanem komoly nehézséget is okoz a munkáltatónak.
Miért tűnnek el a fiatalok az utolsó pillanatban?
A válaszuk egyszerű: „Így érzem, hogy én dönthetek a saját karrieremről.” Egyikük így fogalmazott:
„Tiszteletlen dolog, amikor hónapokig váratnak egy válasszal, aztán egyik napról a másikra visszavonják az ajánlatot, majd újra előveszik – de rosszabb feltételekkel, csak mert az első választottjuk visszalépett.”
A munkáltatók is előszeretettel „ghostingolnak”: kiadnak egy ajánlatot, aztán eltűnnek, vagy egyszerűen mást választanak. A két oldal viselkedése miatt sok elkötelezett álláskereső kerül reménytelen helyzetbe. Itt lenne az ideje, hogy 2025-ben ezen változtassunk.
A lényeg: a fizetési átláthatóság jogos elvárás
Akár a Z generáció ghostingol, akár a munkáltatók nem reagálnak a jelentkezésekre, mindkét oldalnak változtatnia kell. A fiatalok jogosan szeretnék tudni, mennyit kereshetnek – így tudnak megalapozott döntést hozni, és nem pazarolják senki idejét. Ha valaki elégedetlen a fizetésével, úgyis tovább keres – akkor mi értelme titkolni a bért?
A munkáltatók jobban járnak, ha már a hirdetésben feltüntetik a pozíció pontos feltételeit és a fizetési sávot. És az is sokat segít, ha legalább visszajelzést adnak azoknak, akiket nem választanak – egy
korrekt lezárás sokkal jobb, mint a teljes csend.
A Z generációnak is nyíltabban kellene kommunikálnia
A fiataloknak sem a „ghosting” a megoldás – sokkal többet érne, ha egyértelműen jeleznék az elején, mit várnak. Ha a jelentkezők nyíltan elmondják, hogy számukra fontos a fizetés átláthatósága, jó eséllyel már a következő körben többet megtudhatnak erről.
Ha elegen mondják azt, hogy a titkolózás miatt lépnek vissza a jelentkezéstől, idővel a cégek kénytelenek lesznek őszintébbé válni – velük és a jövőbeli munkavállalókkal szemben is. A „ghosting” sem párkapcsolatban, sem a munka világában nem vezet jóra. Itt az ideje, hogy megtanuljunk jobban kommunikálni.
(via The HR Digest)
(Borítókép: Adobe Stock)
