Vajon a maratonfutással vagy a jógával tolhatjuk ki a várható élettartamunkat? Organikus húst vagy inkább tofut együnk? Az étrendkiegészítők hasznosak vagy károsak? Egy dán ikervizsgálatból kiderült, hogy egy átlagember élettartamát a gének csak tíz százalékban határozzák meg, kilencven százalékban pedig az életmód számít. Dan Buettner a National Geographic csatornával és az amerikai National Institute of Ageing intézettel karöltve nekifogott, hogy beazonosítsa azokat térségeket a világon, ahol az emberek a demográfiai mutatóik alapján különösen sokáig élnek, és ebből következtetéseket vonjon le.
A testben 35 trillió sejt van, magyarázza Buettner elöljáróban, amik nyolcévente forognak, megújulnak, de ilyenkor szükségszerűen károsodnak. A károsodás mértéke ráadásul exponenciálisan növekszik, ezért egy hatvanöt éves ember nagyjából 125-ször gyorsabb tempóban öregszik, mint egy tizenkét éves.
Tisztelet
Az első Kék Zónát Szardínia szigetén egy Nuoro nevű felföldi tartományban találta meg Dan Buettner, ahol százkét éves emberek még vígan bicikliznek, fát vágnak. A helyiek étrendje ma is zömmel növényi alapú, élesztő nélküli teljes kiőrlésű durumbúzából készült kenyeret esznek, magas omega-3-zsírsav szintű sajtos esznek és egy olyan bort isznak, amiben háromszor nagyobb a polifenoltartalom, mint bármely másik borban a világon. De Buettner szerint a legfontosabb tényező, hogy hatalmas tisztelettel bánnak az idősekkel, ami a várható élettartamot állítólag akár 4–6 évvel is kitolhatja.
Az első Kék Zónát Szardínia szigetén egy Nuoro nevű felföldi tartományban találta meg Dan Buettner, ahol százkét éves emberek még vígan bicikliznek, fát vágnak. A helyiek étrendje ma is zömmel növényi alapú, élesztő nélküli teljes kiőrlésű durumbúzából készült kenyeret esznek, magas omega-3-zsírsav szintű sajtos esznek és egy olyan bort isznak, amiben háromszor nagyobb a polifenoltartalom, mint bármely másik borban a világon. De Buettner szerint a legfontosabb tényező, hogy hatalmas tisztelettel bánnak az idősekkel, ami a várható élettartamot állítólag akár 4–6 évvel is kitolhatja.
Idős hölgyek titkai
A második általuk felfedezett Kék Zóna – a legidősebb női népességével – a bolygó másik végében, az okinavai szigetvilág északi részén található. Az emberek itt mintegy hét évvel tovább élnek, mint egy átlag amerikai, ötször annyi százéves van köztük és ötödannyi vastagbél- és mellrákos fordul elő. Az okinavaiak szintén főleg zöldséget esznek, és tofut, de ami ennél is lényegesebb, hogy sosem eszik túl magukat. Kisebb tányérból esznek, és nem az asztalra teszik az ételt, hanem svédasztalszerűen tálalják fel, ami arra ösztönzi őket, hogy néha álljanak fel és hagyják abba az evést. Továbbá mindennapi életükbe beépítik Konfucius egy 3000 éves étrendre vonatkozó tanítását: a Hara, Hacsi, Bu-t. Ennek fényében minden étkezés előtt emlékeztetik magukat arra, hogy csak addig egyenek, amíg 80 százalékig jól nem laknak. A szardíniaiakhoz hasonlóan az okinavaiak is tudják, hogy az elszigetelődés mortalitásnövelő tényező. A társadalmi berendezkedés következtében itt mindenki automatikusan beleszületik egy Moai-ba, ami 6-7 barátot jelent, akikkel együtt utazza végig az életet. A Moaiban a tagok megosztják egymással a jutalmat, ha rájuk mosolyog a jószerencse, de bajban is támaszt nyújtanak egymásnak.
Ikiqai
Az okinavaiaknak még szavuk sincs a nyugdíjba vonulásra. Helyette ők egy olyan hivatásfogalmat használnak, ami az egész életüket áthatja, ez pedig az ikigai, amely annyit tesz, hogy „az ok, amiért valaki felkel reggelente”. Egy most 102 éves karatemester ikagai-japéldául az, hogy továbbadja a harcművészetet, egy százéves halásznak pedig az, hogy naponta háromszor halat fogjon a családjának.
Buettnerék Amerika Kék Zónáját is megkeresték, és azt egy konzervatív és etnikailag igen heterogén metodista közösségnél találták meg, a kaliforniai Loma Linda térségben, ahol a várható élettartam 11 évvel hosszabb, mint máshol. Ez a gyülekezet szigorúan tartja a szombatot, amit teljes mértékben a spiritualitásnak, a közösségi létnek és a kikapcsolódásnak szentelnek. Az étrendjüket közvetlenül a bibliából, a Teremtés Könyvéből veszik.Kötelezőszerűen heti rendszerességgel tesznek gyalogtúrákat a természetben. Egyik tagjuk, aki 97 évesen havonta 20 nyitott szívműtétet végez, a szabadidejében maga állt neki megépíteni a kerítését, miután a vállalkozók ajánlatát túl drágának találta. Egy 104 éves hölgytagjuk pedig még Cadillacen furikázik és hét különböző szervezetnél végez önkéntes munkát.
Vajon van-e közös nevezője a három említett kultúrának? Buettner szerint igen: mégpedig semelyik kultúrában sem edzenek a szó hagyományos értelmében, de a mozgás bele van kódolva a napirendjükbe, például gyaloglás formájában. Emellett úgy rendezik be az életüket, hogy az életszemléletük pozitív. Szakítanak időt a lelassulásra, ilyenkor többnyire imádkoznak, és ezzel gyógyítják is magukat. Van életcéljuk, ami szintén megnöveli a várható élettartamukat. Mindennap isznak egy kevés alkoholt, és főleg növényi alapú az étrendjük, de azért esznek húst is, de nem túl sokat. Végül, a legfontosabb a társadalmi berendezkedésük. Első helyen a család szerepel, utána pedig egy hitalapú közösség, vagy a megfelelő „törzs”, amibe vagy beleszületnek, vagy proaktívan keresik maguknak. Tehát az igazi barátságok megléte valóban élethosszabbító hatású lehet.
