Mi idézi elő, hogy a munkában demotiválttá váljunk és kiégjünk? Mitől lehet az a görcs a gyomrunkban, amitől úgy fáj bemenni reggel dolgozni és úgy érezhetjük, hogy „már megint eljött a hétfő reggel”?
A McKinsey Health Institute kiégésről szóló, 2022-ben 15 országban végzett kutatása értelmében a toxikus munkakörnyezetet világszerte minden negyedik ember megtapasztalja. A kutatás rávilágított arra, hogy a toxikus munkakörnyezet vezet leginkább a kiégéshez, a munkavállalók nagyarányú betegállományához vagy akár a felmondásukhoz, így emiatt a munkáltatók számára igencsak költséges jelenség.
Milyen jelekből ismerhető fel a toxikus munkahelyi légkör és vezetés? Cikkemben ezt veszem górcső alá, előtte azonban vizsgáljuk meg az egészséges munkakörnyezet jellemzőit.
Az egészséges munkakörnyezet, ahol a munkavállalók növekedhetnek és kiteljesedhetnek
Akkor hozhatjuk ki egy szituációból a legjobbat, ha megvan benne a nyertes-nyertes helyzet. Jó esetben ez így van a munkahelyen is: a munkavállaló adja a tudását, szakértelmét, tapasztalatait egy projekthez, munkához, a munkaadó pedig a munkát és egészséges munkafeltételeket biztosítja.
Egy egészséges munkakörnyezetben megvan a bizalom, az egymás iránti tisztelet és érték mind a vezetők és a beosztottak, mind pedig a kollégák között, mely maga után vonzza a kollégák közötti és a vezető-beosztottak közötti magas együttműködést is. A vezető partnerként tekint a beosztottjaira, elismeri, hogy minden beosztottja hozzájárul a projekt sikeréhez, így érzelmi biztonságot vált ki, támogatva és bátorítva őket. Az egészséges munkakörnyezetben a célok, a feladatok hatékony és sikeres kivitelezhetősége van a fókuszban. A munkavállalók csapatban, egymást segítve és elismerve dolgoznak egymással, hogy elérjék ezt a célt. Mivel mindenki látja a projektben betöltött szerepét, így nem érzik magukat fenyegetve.
Egy jó vezetőre jellemző a nyitott gondolkodásmód és empátia. A csapattagok különböző gondolkodásmódja, egy projekttel szembeni különböző látásmódja hozzájárul ahhoz, hogy egy projektet minél szélesebb fókuszban, különböző módon megközelítve lehessen megvalósítani, így a különböző gondolkodásmódot lehetőségként és a siker egyik zálogaként értelmezi, ugyanakkor törekszik a közös nevező elérésére. Ennek következtében bátorítja a beosztottjait, hogy azok kifejezzék meglátásaikat. A vezető és a csoporttagok is inspirálják egymást, hogy a legjobb teljesítményt nyújthassák, így a munkavállalók mozgósítják erőforrásaikat a cél érdekében.
Az egészséges munkakörnyezetben van fejlődési lehetőség. A vezető rendszeresen ad építő jellegű visszajelzést, mellyel segíti a munkavállalóit, hogy azok még jobb teljesítményt nyújthassanak és még inkább önmaguk jobb verziójává válhassanak.
A toxikus munkakörnyezet, ahol a munkavállalók sosem érzik magunkat biztonságban
Ellenben, a toxikus munkahelyi környezetre a diszfunkcionális működési mód és az abuzív vezetői viselkedés jellemző. A vezető sokszor visszaél a hatalmával és verbális agressziót alkalmazhat a beosztottjaival szemben, így fenyegető környezetet idéz elő. Az „Oszd meg és uralkodj” elvét követi, így megosztja a kollégákat egymással szemben: lesznek kedvencek, favorizáltak, és lesznek olyanok, akik a csoport marginális részén kapnak helyet. Mivel a vezető viselkedése lehet nagyon kiszámíthatatlan és akár végletes is, így a beosztottak idegrendszere folyamatosan éber, a környezetre magasan kiéleződött üzemmódban működik. A vezető viselkedése az „Oszd meg és uralkodj”-elv mentén lehet manipulatív is, így a kollégák egymás ellen dolgoznak, megnövelve a konfliktusok számát.
Mivel a csapattagok között nem mindenki értéke van egyenlően elismerve, így előfordulhat a csapaton belüli irigység, frusztráció, és ennek következtében egymás hibáztatása, az egymás iránti durva kommunikáció. Nem a teljesítmény, hanem a kollégák egymás iránti méricskélése kerül a középpontba, így romlik a munkamorál. Az ilyen munkahelyi légkörben nincs meg az érzelmi biztonság, mivel a csoporttagok folyamatos fenyegetettséget élnek meg. Nem látják a munkában, a projektben betöltött értékeiket, így ez az önbecsülés és a motiváció rovására mehet. A munkavállalók internalizálhatják e működési módra jellemző viselkedéseket, mely eljuthat egy olyan szintre, amikor már azt gondolhatják, hogy a baj velük van.
Az ilyen munkahelyi kultúrában a vezető a saját hatalma fenntartására törekszik, és nem támogatja, hogy a munkavállaló kibontakoztassa a tehetségét. Nem tűri meg a vélemények különbözőségét és ütköztetését, a kollégák közötti sokszínűséget, arra törekszik, hogy egy vélemény alakuljon ki. A munkavállalótól érkező visszajelzést személyes támadásnak éli meg. Ugyanakkor az ilyen vezető a beosztott irányába nem, vagy csak negatív visszajelzéseket ad, illetve a munkavállalóval szembeni elvárás sem konzisztens. Nem jellemző a vezető és a beosztott közötti nyílt kommunikáció. Beszédes lehet akár az is, ha túl sok vagy túl kevés munkával vagy akár olyan munkával látja el a munkavállalót, mellyel vagy alul-, vagy felülpozícionálja a képességeit.
Ezeket a tüneteket tapasztalhatjuk, ha toxikus munkakörnyezetben dolgozunk
Mivel a toxikus munkahelyi légkör nem inspiratív, és nem munka, hanem erősen versengés fókuszú, ahol a megosztottság a kedvencek előtérbe helyezésén alapul, így egyfajta értékcsorbulás és a munka iránti hozzáállás torzulása tapasztalható. Annak következtében, hogy nem a teljesítményen és a munkavállalók hozzáadott értékén van a hangsúly, a munkavállalók erős demotiváltsága és elégedetlensége érezhető.
Egy ilyen munkahelyi környezet kiválthatja, hogy a munkavállalók krónikus stresszt élhetnek meg, rosszul alhatnak és reggel nehezen kelhetnek föl, mely a kedvükre is rányomja a bélyegét. Folyamatos aggódás lehet úrrá rajtuk, és megkérdőjelezik saját értéküket. A toxikus munkakörnyezet hozzájárulhat a munkavállalók magas vérnyomásához, keringési betegségeihez, alvásproblémáihoz, elhízásukhoz és önértékelési zavarukhoz.
Így léphetünk ki a mérgező környezetből
Fontos, hogy ha toxikus munkakörnyezetre gyanakszunk, dokumentáljunk mindent, amit a vezető mond, hogy meglegyen az utasításaira vonatkozó bizonyíték vagy kérjünk mindent írásban, mivel a toxikus vezetőre jellemző lehet az inkonzisztens visszajelzés és elvárás. Húzzuk meg szakmai határainkat.
Akár érdemes ilyenkor szétnézni cégen belül, hogy esetleg át lehet-e menni egy másik szakterületre, ahol kibontakoztathatjuk a képességeinket vagy esetleg másik munkahely után kell néznünk.
Ne hibáztassuk magunkat. Tartsuk észben, hogy a toxikus vezetői magatartás nem arról szól, hogy rossz munkavállalók lennénk. Keressünk támogatókat, vagy esetleg szakembert, aki megerősíti az önbizalmunkat. Jó módszer lehet az is, ha összeírjuk eddigi sikereinket és pozitív tulajdonságainkat, melyek a karrierünk építéséhez hozzájárulnak. Ilyenkor különösen fontos, hogy minél inkább tudatában legyünk saját értékeinknek és képességeinknek.
Munkavállalóként érdemes megvizsgálni, mit tanulhatunk a helyzetből és önmagunkról. A toxikus vezetés mit aktivált, mire világított rá a saját működésünk kapcsán? Erősíteniünk kell az önbizalmunkat, vagy fejleszteni valamilyen képességünket, hogy az sziklaszilárd legyen? Vagy ezen keresztül rájöhetünk, hogy jó munkavállalók vagyunk egyébként, csak rossz munkakörnyezetben dolgozunk? Mi mást taníthat még a helyzet, ami által többé válhatunk?
A cikk szerzője Mondovics Melinda, motivációs író, angol<-> magyar szakfordító.
