Izland 2015-ben indította el azt a nagyszabású pilotprogramot, amelyben mintegy 2500 munkavállaló próbálhatta ki a négynapos munkahetet – írja a HR Asia. A résztvevők túlnyomó többsége arról számolt be, hogy
javult az egyensúly a munkájuk és a magánéletük között, csökkent a stressz-szintjük, és általánosságban is jobban érezték magukat.
A kezdeményezés gyorsan terjedt, és 2019-re Izland aktív munkavállalóinak közel 90 százaléka már kevesebb órát dolgozott hetente – jellemzően 35–36 órát a korábbi 40 helyett.
A négynapos munkahét ötlete nem felülről jött
A változás nem felülről jött: nem kormányzati szabályozás hozta meg, hanem kollektív megállapodások és szakszervezeti egyeztetések alapozták meg. A dolgozók maguk dönthették el, hogy a heti munkaóráikat csökkentik, vagy ugyanazt az időkeretet sűrítik kevesebb napba.
A termelékenység nem csökkent, sőt javult
A bevezetés előtt hasonló aggályok jelentek meg, mint más országokban: sokan attól féltek, hogy a rövidebb munkahét visszaveti a teljesítményt, vagy bércsökkenést von maga után. Az Autonomy kutatásai azonban mást mutattak: a termelékenység nem esett vissza, sőt, több esetben javult is.
A modell sikerét nagyban támogatta Izland fejlett digitális infrastruktúrája. Az ország már korábban komoly forrásokat fektetett a digitalizációba, így a szervezetek és az állami szolgáltatások is felkészültek voltak a rugalmas, akár távoli munkavégzésre. A megbízható internetkapcsolat – még a ritkábban lakott területeken is – lehetővé tette, hogy az emberek hatékonyan dolgozzanak otthonról.
Kevesebb kiégés, kiegyenlítettebb otthoni feladatmegosztás
A négynapos munkahét nemcsak a munkahelyi teljesítményre hatott, hanem társadalmi szinten is érezhető változásokat hozott. A felszabadult idő révén a férfiak aktívabban vállaltak szerepet az otthoni feladatokban és a gyermekgondozásban, így kiegyenlítettebbé váltak a családon belüli szerepek.
A dolgozók visszajelzései szerint jelentősen csökkent a kiégés, könnyebb lett a munka és a magánélet összehangolása. A Z generáció tagjai körében végzett felmérések alapján 81 százalékuk úgy gondolja, hogy a rövidebb munkahét növeli a produktivitást – számukra a mentális egészség a munkavégzés egyik kulcsfontosságú tényezője.
Izland a digitális oktatás fejlesztését is prioritásként kezeli, hogy a jövő munkavállalói alkalmazkodni tudjanak a folyamatosan változó munkaerőpiaci környezethez. A tapasztalataik pedig azt mutatják: a rövidebb munkahét nemcsak lehetséges, de fenntartható modell is lehet.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: Unsplash/Dorottya Kovács)
