„Aki kíváncsi, mindig talál rejtvényeket maga körül. Aki eltökélt, meg is oldja őket." – Rubik Ernő bonmot-ja bármelyik modern vezető mottója lehetne. A világhírű budapesti építész, forma- és játéktervezőre hajlamosak vagyunk lángészként tekinteni, miközben legtöbb megnyilatkozásából elsősorban örök nyitottságot és kíváncsiságot lehet kiolvasni. Talán éppen ezek házasságából születik az, amit kreativitásnak hívunk.
A Bűvös kocka rejtélye: a kreativitás
A kreativitással az a legnagyobb baj, hogy például a nyitottsággal és a kíváncsisággal ellentétben sem hozzáállásként, sem beállítottságként, de még képességként is csak nehezen tudjuk definiálni. Megfoghatatlannak tűnik, ezért könnyen gondolunk rá egyfajta született adottságként. Ha pedig nem születtünk Rubik Ernőnek, aligha találjuk fel a Bűvös kockát – pláne, ha modern (kreatív!) vezetőként a „világ” szeme láttára kellene megtennünk.
De hogyan és miért került fókuszba egyáltalán a kreativitás a vezetésben? Többek között erre kereste a választ a 2007-2008-as válság gazdasági viharainak kellős közepén a Harvard Business School egykori kollokviuma, olyan résztvevőkkel, mint a Google, a Novartis, az IDEO vagy az Intuit képviselői. Konklúziójuk ma is érdekes és megfontolandó:
„A cél nem a kreativitás menedzselése. A cél a kreativitás előteremtése.”
A kreatív vezetők szerepe ugyanis nem – maradjunk a példánál – a Rubik-kocka feltalálása. Sokkal fontosabb, hogy a vezető képes legyen a problémamegoldás során innovatív megközelítések alkalmazására, önállóan és csapatban is újszerű ötletekkel dolgozzon, katalizátora és úttörője is legyen a változásnak. Ezt már Janice Lum executive és kreativitás coach foglalta össze az amerikai Forbes Coach Councilnak.
A vezetői kreativitás mint látásmód
De mit nyerünk vezetőként azzal, ha a Bűvös kocka feltalálása helyett – stílszerűen – minden kollégának a kezébe adunk egyet és csapatbajnokságot szervezünk? Az Intuit társalapítója, Scott Cook harvardi példája aligha igényel sok magyarázatot: a Google vezetői elemzést készítettek a felülről és alulról érkező innovatív ötletek sorsáról a tech-óriásnál, és kiderült, utóbbiak sokkal nagyobb százalékban váltak sikeressé végül.
Az erősen hierarchikus szervezeti felépítés önmagában nehezíti az újszerű ötletek megosztását és a kölcsönös inspirációt. Éppen ellenkezőleg hat viszont a sokszínűség és a bizalom, amely lehetővé teszi, hogy a fent említett, alulról jövő ötletek szárba szökkenhessenek. A támogató vezető kulcsfontosságú a folyamat minden állomásán a megfelelő környezet megteremtésétől az innováció befogadásán át a továbbfejlesztésig. Ez a vezetői látásmód pedig nemcsak segíti a kreativitás kibontakozását, hanem megteremti az innováció kultúráját a szervezetben.
3 vezetési tipp, amivel felszabadíthatod a kreativitást
Az Indeed amerikai karrierportál nyomán cikkünk végére összeállítottunk 3 praktikus tanácsot, amely felszabadítóan hathat a kreativitásra.
1. A KREATIVITÁS LEGYEN PRIORITÁS
A mindennapok kihívásai között nehéz időt szakítani a szabad ötletelésre, mégis érdemes dedikált időt szentelni a kreatív brainstormingra egyéni és csapatszinten egyaránt. Ha megvan a time slot, ragaszkodj hozzá, hogy ne zavarják meg látszólag fontosabb, vagy sürgősebb feladatok a szabad gondolkodás idejét.
2. ŐRIZD MEG A RUGALMASSÁGODAT
Ha egy új elképzelés, módszer vagy stratégia felszínre kerül, ne hagyd a feledés homályába merülni azáltal, hogy sosem kezded el alkalmazni. Maradj nyitott az új ötletekre és kísérletezz velük a következő projekten. Készülj fel arra is, hogy az innovatív ötletek gyakran váratlan eredményekhez vezetnek. Ha váratlanul negatív, abból még többet lehet tanulni!
3. MARADJ CSAPATJÁTÉKOS
Vezetőként is törekedj rá, hogy a csapatod teljes jogú tagja maradj. Ne vond ki magad sem a mély beszélgetésekből, sem a vidám pillanatokból. A legjobb ötletek ugyanis gyakran a legváratlanabb pillanatokban ütik fel a fejüket. Ne félj a sebezhetőségtől, csak attól, hogy az elszigetelt vezető a saját kreativitása mellett a csapat kreativitásának az előmozdítására is képtelen.
