A mostani csomag alig enyhébb a tavaszinál, amiben érdemi különbség mutatkozik, az a nappali aktivitás kisebb mértékű lezárása, különös tekintettel az alacsonyabb szintű oktatási intézmények nyitva tartására. Amennyiben a mostani lépések hatékonynak bizonyulnak, akkor két hét múlva már szebb járványügyi statisztikát láthatunk, és egy hónap múlva érdemben enyhébb járványhelyzet mellett gondolkodhat a kormány az újranyitásról.

Ami biztosra vehető: a lezárásoknak erőteljes gazdasági hatása lesz

A közvetlen hatás elsősorban az idegenforgalom, vendéglátás, szállodaipar, rendezvényszervezés területét érinti. A közvetett hatások jóval szerteágazóbbak lehetnek. A cégek az üzletmenet, a lakosság a saját pénzügyi helyzet bizonytalansága miatt foghatják vissza az aktivitásukat, ez pedig a foglalkoztatási, beruházási és fogyasztási döntésekre egyaránt visszafogó hatással lehet. Ugyanakkor nem kell számítanunk olyan sokkszerű leállásra, mint ami tavasszal volt. Az ellátási láncok épek, a termelést a cégek sokkal jobban meg tudják szervezni a járványhelyzet közepette a felgyűlt tapasztalatok alapján. A koronavírus-válság első hullámának kínálati sokkja (ami az igazán éles visszaesést hozta) egyelőre nem fenyeget. Az is tompíthat a recesszión, hogy néhány területen a napközbeni aktivitás korlátozása kisebb lesz. A termelés az azonnali keresletcsökkenés, illetve a hosszabb távú keresleti kilátások miatt eshet vissza. A november ezzel együtt éles visszaesést hoz majd a gazdaságban, és összességében akár az egész negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény a 3. negyedévi szint alá húzza. Ez esetben az idei éves átlagos GDP-visszaesés mértéke meghaladhatja majd a kormányzat által várt 6,4%-os mértéket. Számszerű előrejelzést egyelőre nem lehet adni, de egy nagyon statikus kivetítés mellett a 2020-as recesszió mértéke lehet akár 7% feletti is – írja a Portfolio elemzője.

Milyen elbocsátási hullámot váltanak ki a lezárások?

Ezen nagyon sok múlik az elemző szerint. A közvetlenül érintett területek egy részénél az állami bérkompenzáció, illetve adókedvezmény segíthet megtartani a munkaerőt, noha teljes körű hatásra nem érdemes számítani. Jól mutatja a helyzetet, hogy a kormány a második hullámban is él az általa nem kedvelt, Kurzrarbeit-típusú kedvezményekkel. A cégek tartalékai, a növekedési kép teljes jövő évi újraírása miatt a közvetett munkaerőpiaci hatás akár jóval nagyobb is lehet, mint a közvetlen. Éppen ezért a kormányzati segítő lépések könnyen elégtelennek bizonyulhatnak, ami tovább mélyítheti a válságot.

További részletek a Portfolio.hu cikkében olvashatók.