Mert ehhez nem elég tervezetten együtt lenni a családtagjainkkal, a barátainkkal, ha akkor is folyamatosan jár az agyunk, nem tudunk kikapcsolni, akkor oda a minőségi idő. „De a legdurvább és legveszélyesebb az, ha ez a rohanás, akkor is fejedben van, amikor csöndben ülsz” - fogalmazott a klasszik orvosi pályát a mindfulness tudományára cserélő szakember. Az állandósult stresszt a megváltozott környezeti állapotokra vezethetjük vissza, pontosabban, ami régen bevált, az a mai digitális korban már ellenünk dolgozik. 

Antikikapcsolók 

Márky Ádám előadásában három dolgot emelt ki, ami a teljes kikapcsolódás ellen dolgozik. Egyrészt evolúciósan az nagyon fontos volt, hogy jól emlékezzünk a rossz dolgokra (a mérgező bogyót ne együnk meg újra, az ellenséges törzs tagját ismerjük fel gyorsan), és ezért vagyunk hajlamosak ma is a múltunkból inkább a negatív dolgokra emlékezni. 

A másik, hogy az ember a túléléshez igyekezett minden információt megjegyezni. „Az információs forradalom kellős közepén az agyunk ott van egy lehetetlen küldetésben, és ebből általában csak azt vesszük észre, hogy sosem vagyunk jelen. Folyamatosan azon izgulunk, hogy mi lesz a jövőben” - fejtegette Márky. Ezzel a rossz „szokásunkkal” pedig aztán csak azt érjük el, hogy nem tudunk hatékonyak lenni, amellett hogy az életet sem élvezzük igazán. 

„A stressz 21. századi definíciója, a figyelem figyelemzavara"

A harmadik modern kikapcsolódást gátló a stresszhez kapcsolódik, amivel alapjáraton amúgy nem lenne gond, hiszen cselekedeteink egyik hajtóereje. De míg őseinknél a stressz inkább valami tárgyhoz kötődött, ma már nem szükséges hozzá egy mamut. Sőt képesek vagyunk egész nap bekapcsolva hagyni: elfelejtjük magunkon megtalálni azt a gombot, hogy ki tudjuk kapcsolni, vagy épp arra jövünk rá, hogy nem találjuk. „Eddig nem akartam, most nem tudom kikapcsolni magam” - összegzett Márky, aki szerint ezzel kapásból három dolgot teszünk tönkre: az egészségünket, boldogságukat, gondolkodásukat. 

A CFML vezetője szerint ennek a folyamatnak a megfordításában segíthet a mindfulness, illetve itt hozzátette, hogy a tudatos jelenlét minden kultúrában jelen volt és valamilyen formában (főleg ázsiai kultúrákban) mind a mai napig jelen is van. Megoldásnak pedig két dolgot javasolt a szakember. Az informális gyakorlást, hogy odafigyelünk arra, amit csinálunk, illetve a meditációt, azaz megtanulni a saját testünkre való figyelem által jelen lenni. 

Ha Ön is szívesen használná a hétköznapokban a Mindfulness módszert, jöjjön el workshopunkra és sajátítja el az alapokat!

Nyitókép forrása: Hppc.hu