hrpwr.hu
Becsült olvasási idő: 5 perc
Már napi két órára csökkentett munkaidő után is igénybe vehető az állami bértámogatás

Ahogy már korábban írtunk róla, állami támogatás vehető igénybe, ha a vészhelyzettel szoros és közvetlen összefüggésben kialakuló gazdasági helyzet következtében egy társaságnál a munkaidő csökkentésére kerül sor. A már megjelent szabályokban 2020. április 29-én változásokat tettek közzé, ezeket értelmezik az alábbiakban a BPiON szakemberei.

Nem lehet a támogatást visszamenőleg igényelni

Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy a támogatás a kérelem benyújtását követő időszakra állapítható meg. Időtartama három hónap, mely időszakra a támogatás a munkavállaló részére havonta utólag kerül folyósításra. A május hónapra való igényléshez a kérelem benyújtásának határideje április 30. Visszamenőlegesen igényelni nem lehet. Amennyiben a kérelem később kerül benyújtásra, akkor csak tört hónapként vehető figyelembe.

Figyelem: módosult a csökkentett munkaidő fogalma!

A 2020. április 29-től életbe lépő szabályok szerint módosult a csökkentett munkaidő fogalma. A módosítás a munkaidő ötven százalékos alsó határát huszonöt százalékra csökkenti, a hetven százalékos felső határt pedig nyolcvanöt százalékra emeli, elhagyva a napi minimum négy órás munkaidőre való utalást. A változások alapján tehát egy napi két órára csökkentett munkaidő után is igénybevehető a támogatás. Ahogy a kormányrendelet is megfogalmazza, a  a támogatás igénybevétele alatt érvényes munkaidő 3 havi átlagában értendő.

Akik már módosították az eredeti munkaszerződést korábban (március 11. és a benyújtás napja közötti időszakban) pl. 8 óráról 4 órára, ettől függetlenül benyújthatják a támogatás iránti kérelmet. Ebben az esetben a 8 óra az eredeti munkaidő, 4 óra a csökkentett munkaidő. Az alapbért az eredeti 8 órára kell számolni a jogszabályban meghatározottak szerint.

Továbbá, amennyiben a munkáltató több lépcsőben csökkenti a munkaidőt, azaz március 11. és a benyújtás napja közötti időszakban eszközölt egy munkaidő csökkentést (pl. 8 óráról 6 órára) és a támogatás benyújtásakor tovább csökkenti a munkaidőt (6 óráról 4 órára), ebben az esetben is az eredeti 8 órára kell számolni az alapbért.

Amit még fontos itt kiemelni, hogy a korábban részmunkaidős dolgozók esetében is élhet a munkáltató ezen támogatással, amennyiben itt is eszközöl munkaidő-csökkentést (pl. március 11-én 4 órás munkavállaló munkaideje lecsökken 2 órára).

A támogatási idő alatt a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítható támogatás. Ugyanakkor az nem kerül megvizsgálásra, hogy a munkavégzési kötelezettség alól mentesítve volt-e a munkavállaló.

Kiegészítették az egyéni fejlesztési idő fogalmát

Az egyéni fejlesztési idő fogalma is kiegészítésre került, ami azt jelenti, hogy a fejlesztési idő az új rendelet alapján már nem csak a támogatás három hónapos időszakában, hanem az azt követő két évben is kiadható. Egyéni fejlesztési idő alatt a munkakörhöz, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés értendő, ami lehet képzés, vagy akár a cég egyéb ügyeinek továbbfejlesztése, ami hozzáadott értéket állít elő.

Az új rendelet alapján amennyiben a munkaidő-csökkentés eléri, vagy meghaladja az 50%-ot akkor az egyéni fejlesztési idő csupán csak ajánlás. Amennyiben viszont a munkaidő csökkentése nem éri el az 50%-ot, akkor a munkáltató köteles a munkaidő-csökkenés 30%-ának megfelelő egyéni fejlesztési időt biztosítani a magánszemély részére.

Az egyéni fejlesztési időre fizetett munkabér a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékű, melyet meg kell fizetnie a munkaadónak a támogatás időtartama alatt, függetlenül az egyéni fejlesztési idő érvényesítési idejétől (maximum 2 év). Amennyiben az egyéni fejlesztési idő a rendelet szerint kötelező, ezen munkabérnek a munkavégzés idejére járó munkabérrel és a támogatással együtt el kell érni a munkavállaló alapbérét.

Az új kormányrendelet tehát távolléti díj helyett alapbérrel számol. Alapbéren a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbért kell érteni, melynek részeként figyelembe kell venni a veszélyhelyzet kihirdetésének napja szerinti felszolgálási díjat is.

De hogyan is kell számolni a felszolgálási díjjal? A felszolgálási díj összegénél a február havi felszolgálói díjat kell figyelembe venni, tekintettel arra, hogy az márciusban került kifizetésre, így a veszélyhelyzet kihirdetése napján is ez volt az érvényes.

A támogatás mértéke is az alapbérhez kapcsolódik az új szabályok alapján, melynek összege az alapbér általános szabályok szerint megállapított személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összegének a kieső munkaidőre járó arányos részének 70%-a, de a figyelembevehető alapbér maximuma csak a minimálbér kétszerese lehet.

Megnőtt a támogatás maximuma

Ezzel a változással a támogatás maximuma megnőtt, melynek legnagyobb összege a korább összeg másfélszerese, vagyis 112 418 forint lehet, de nagysága továbbra is függ a munkavállaló alapbérétől és a munkaidő-csökkentés nagyságától.

Hogyan járjanak el azok a társaságok, akik a tevékenységre tekintettel járulékkedvezményben részesülnek? Ezen társaságok esetén is az általános szabályokat kell alkalmazni a támogatás megállapításánál, nem pedig a járulékkedvezménnyel kalkulált nettó alapbért. Továbbá azon munkavállalók esetében is így kell eljárni, akik bármilyen adókedvezményt vesznek igénybe, illetve akikre speciális adó- és járulékelszámolási szabályok vonatkoznak (pl. nyugdíjas munkavállaló, EKHO-s munkavállaló).

Kalkulációhoz ajánljuk figyelmébe a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján lévő számolási táblát.

Egyszerűbb lesz kitölteni a kérelmeket

A kérelmek kitöltése egyszerűsödik az által, hogy az új szabályok szerint a támogatás iránti kérelmében nem kell a munkaadóknak bemutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedését.

Ugyanakkor a támogatás megítélésének feltétele az, hogy a munkaadó bemutassa, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

A létszámtartási kötelezettség megmaradt, de mit jelent pontosan?

A 2020. április 29. napjával hatályba lépő változások tükrében a munkáltatót továbbra is létszámtartási kötelezettség terheli, mely a kérelem benyújtásának napján meglévő statisztikai állományi létszám fenntartása helyett a kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyának fenntartására terjed ki, azonban ennek pontos hosszát a kormányrendelet nem határozza meg.

A bértámogatás a továbbiakban a munkaidőkeretben foglalkoztatottakra is kiterjed, és a rendelet tételesen kimondja, hogy a támogatás távmunka és otthoni munkavégzés esetén is igényelhető.

A változások egyértelműsítik, hogy a vállalkozások kizárólag a támogatással érintett munkavállalók esetén nem rendelhetnek el rendkívüli munkavégzést, és hogy a folyósítás időszaka alatt ezentúl a munkaerő-kölcsönző cégek is igénybe vehetik a támogatást.

A támogatást a feleknek (munkavállalónak és munkaadónak) továbbra is együttesen kell kérelmezni az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál.

Hogyan támogassuk, irányítsuk, motiváljuk a csapatot otthonról?

Home Office - Vezetési pszichológia - Végh József klinikai pszichológussal, volt túsztárgyalóval

2x45 perces élő, interaktív webinárium

A HRPWR.HU és az Üzlet & Pszichológia szaklap bemutatja az első vezetőknek szóló, online, interaktív webkonferenciáját!

Amit egy volt rendőrségi kríziskezelő, túsztárgyaló pszichológus tud, az pont az, hogy stresszhelyzetben, ráadásul távolról hogyan, milyen eszközökkel lehet hatni egy másik emberre. Végh József több évtizedes tapasztalata alapján rengeteg olyan tudást halmozott fel, ami a mostani helyzetben hasznos egy vezetőnek. Az élő workshop során olyan eszközöket mutat be, melyek segítségével egy vezető hatékonyabban tud jelen helyzetben is támogatni, irányítani, motiválni. A délelőtti előadást egy délutáni közös elemzés, értékelés, kérdezz-felelek blokk követ.

Előadó: Végh József, klinikai pszichológus, volt túsztárgyaló, TA szervezeti változást kezelő tréner

Időpont: május 15. péntek
               délelőtti szekció: 10.00 - 10.45
               délutáni szekció: 14.00 - 14.45

Részvételi díj: 11 000 Ft + Áfa/fő

Regisztráció: A jegyvásárlásért ide kattints!
További információk és csoportos kedvezmény itt.