A Tinder-csaló (The Tinder Swindler) egy látványos pszichológiai kísérlet: ugyanarra az ingerre, hogyan reagálnak az emberek. Nem tudjuk, hogy hány próbálkozásból hány jön be az illetőnek, de a nagy számok törvénye alapján, annyi mindenképp, amivel fenn tudja tartani ezt a tevékenységet.
A meggyőzés technikájának minden fortélyát beveti, mintha iskolapadban tanulta volna őket. Olyan technikákat alkalmaz, amiket a pszichológia tudománya évtizedek alatt bebizonyított már, tudjuk, hogy léteznek, és hatnak. Ismerjük már, hogy mennyire torzítja a gondolkozásunkat a másik külseje, státusza, a felénk adott visszajelzései, és a fokozatosság elve…
A viszonzás elve is egy evolúciósan belénk kódolt tulajdonságunk, még ha a legkisebb ajándékot is kapjuk valakitől, egy feszítő érzés jelenik meg bennünk, miszerint ezt előbb-utóbb viszonoznunk kell.
Ezen alapszanak az értékesítők által jól ismert “beetető” módszerek, amikor először adnak (kis gesztust, ajándékot, a termékbemutató köré szervezett wellness hétvégét), majd egy ponton, ezt könnyedén vissza is kérik. Hiszen ezeket az evolúciós huzalozásainkat kevéssé tudjuk levetni magunkról. A Tinder-csaló is bőkezűen adott (tárgyi, élménybeli és érzelmi értelemben is), mire odajutott, hogy ő is kérjen… Alaposan előkészítette a terepet, mire az érzelmileg alaposan bevonódott nők, úgy érezték, hogy viszonozniuk kell, amit kaptak…
Egyre több szó esik mostanában az agyunk torzításairól, a heurisztikákról, melyek segítik a gondolkozásunkat, bár néha, pont ezek állítanak csapdát is neki.
Hogy hogy jön ide a munkahelyi lélektan?
Senki ne gondolja, hogy a torzításaink, játszmáink, konfliktuskezelési technikáink csak otthon, a négy fal között jellemzőek ránk. Emberek vagyunk munkaidőben is, és pontosan így tud minket is megvezetni egy személyiségzavaros munkatárs, vagy toborzóként/HR-esként így tudnak elvinni minket a „megérzéseink”. De ezek inkább a veszélyek, amikkel szemben jobb, ha védekezünk a tudatosítás által. Nem beszéltünk még a pszichológia ismeretében és felhasználásában rejlő potenciálról! Például, hogy hogy lehet odafigyelni arra, hogy egy csapat összekovácsolódjon. Vagy arra, hogy ne égjenek ki a munkatársak. A meggyőzéstechnikát pedig lehet például az employer brandingben is használni, jó célokra. A pozitív pszichológia vívmányairól nem is beszélve, melyek a negatív stressz csökkentését hívatottak szolgálni.
Az Üzlet és Pszichológia/hrpwr.hu szakemberei hisznek abban, hogy vezetőként, HR-esként vagy segítő szakemberként (pl. coachként) nem árt tisztában lenni a pszichológia alapjaival, ez a tudás árnyalja a képet, hozzátesz a mindennapokhoz, és mindemellett még élvezetes is hallgatni. Ha ön is így gondolja, várjuk a március 4-én induló HR és PSZICHOLÓGIA képzésünkön, melynek részleteiről itt olvashat.
(x)
