Válasz: Az elmúlt évek legfontosabb változása, amelynek nyilvánvalóan sokan örültek/örülnek, hogy az eddigi 6-ról 12 millió forintra nőtt a kata bevételi határa. Eddig is azok számára volt érdemes a kisadózó vállalkozások tételes adózását, vagyis a katá-t választani, akik minimális költségszinttel működtek, tehát igazából a tevékenységükből csak bevételük keletkezett, kiadásuk viszont nem volt. Idáig is népszerű adózási mód volt ez sokak számára, de jövőre akár még több jövedelem maradhat meg a kisadózók zsebében, mint eddig.
Sokan ugyan tartottak attól, hogy szigorodni fognak a feltételek, de láthatólag az állam örül, hogy folyamatos és biztos adóbevételhez jut, miközben nem szürkül a gazdaság, és sokaknak ez megfelelő megélhetés. A kata bevezetésekor még többen idegenkedtek ettől az adózási formától, de véleményem szerint mára letisztult a kép, és érdemes a vállalkozóknak átgondolniuk, hogy tudnak-e ebben a formában működni, és utánaszámolni, hogy érdemes-e nekik ezt választani.
Pontosan mit is jelent az egyik legfontosabb változás, tehát hogy a bevételi határ 12 millió forintra módosult a 6 millióhoz képest? Ennek értelmében egy főállású katá-s egyéni vállalkozó, ha 12 millió forintot keres, a nettó bevétele 11 345 000, félállású vállalkozóként pedig 11 645 000 forint lehet.
Melyek a további pozitív változások? A szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt tovább nő a katá-soknál az ellátási alap. A jelenlegi 50 000 forintos tételes adó mellett 90 000 forint az ellátási alap (nyugdíj, egészségbiztosítás), ami jövőre 94 000 forintra emelkedik. Aki a 75 ezer forintos adót fizeti, az 2018-ban a mostani 150 000 helyett 158 400 forintra lesz biztosítva.
Fontos változás, hogy eddig akkor szüntették meg a katá-s adóalanyiságot, tehát a NAV akkor törölte a vállalkozót, ha december 31-ig az adótartozása meghaladta a 100 000 forintot. Az új szabályozás szerint viszont az adóhatóság kibocsátja a megszűnésről szóló határozatot, de – és ez a fontos – ha annak véglegessé válásáig az illető befizeti a tartozását, akkor a határozat visszavonásra kerül. Aki tehát egyszerű figyelmetlenség miatt lépné át a 100 000 forintos határt, az kap még egy lehetőséget, hogy megmaradhasson kisadózónak.
Változik a szabályozás azok számára is, akik korábban katá-sok voltak, de megszűntették a vállalkozásukat. Az eddigi szabályok értelmében, ha a kata-alanyiság megszűnt, az a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban ismételten nem választható. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha például az adóalanyiság 2015-ben szűnt meg, akkor az illető legkorábban 2017 januárjában válhatott újra kata-adózóvá, és az adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával (azaz 2017. február 1-jén) jött létre. Így a példabeli esetben a magánszemély adóéve (indokolatlanul) két részre osztódik: egy kata szerint adózó részre és egy 1 hónapnyi nem kata szerint adózó részre. A tervezett módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a magánszemély a megelőző adóév decemberében éljen az ismételt választás jogával, és így az adóalanyiság a következő adóév január 1-jével (egy teljes naptári évre) létrejöhet.
Felmerült, de visszavonásra került (sokan vitatkoznak ennek pozitív vagy negatív hatásáról) az a javaslat, hogy a katá-s, de az összes alanyi adómentességet választó vállalkozónak is vállalkozói számlát kellett volna nyitni. Magyarul az eddigi személyes számla is megfelelő marad.
A nappali tagozatos hallgatók számára fontos, hogy a hallgatói jogviszony mellett vállalkozási tevékenységet folytatók az eddigi 50, illetve 75 000 forint helyett 25 000 forintot lesznek kötelesek fizetni, mivel az új szabályozás szerint ők nem minősülnek főállásúnak.
Lényeges az is, hogy a jövőben a bevételi nyilatkozat számít bevallásnak. A nyilatkozat leginkább a jogkövetkezmények szempontjából érdekes. Ez természetesen azt is jelenti, hogy mint minden bevallás, a bevételi nyilatkozat is önellenőrizhető és helyesbíthető, de késedelmes teljesítés vagy elmaradás esetén a bevallás elmulasztása miatt a kisadózó az általános szabályok szerint bírságolható. Ami marad, hogy a kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az állami adóhatóság által rendszeresített, papír alapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről.
Nem véletlen tehát, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium további látványos növekedést vár a katá-sokat érintő adóváltozásoktól, és bízik benne, hogy fehéredik a vállalkozók köre.
