A testbeszéd az ember érzelmi állapotának a külső reprezentációja, amelynek a megértéséhez fontos azt is hallgatnunk, amit az illető mond és közben megfigyelnünk, milyen körülmények között beszél. A metakommunikációs jeleket tehát soha nem önmagukban érdemes vizsgálni, hanem az adott kontextusban, minden látható és hallható tapasztalati tényezőt figyelembe véve.

Lássunk néhány érdekes példát, amelyekre tudatosan odafigyelve hitelesebben demonstrálhatjuk saját személyes énmárkánkat, és sikeresebbek lehetünk akár egy üzleti tárgyalás vagy egy állásinterjú alkalmával.

Kerüljük el az ujjak szájhoz emelését!

Amikor az ujjunkat a szánkba vesszük, tudatalattink azt a biztonságérzetet próbálja keresni, amelyet csecsemőkorban az anyamell jelentett. Ez a gesztus általában akkor mutatkozik meg, amikor szorult, feszült helyzetbe kerülünk és megnyugtatásra, stabilitásra vágyunk. Míg a kisgyerek az ujját vagy a takaró csücskét veszi a szájába, addig a felnőttek már csak a szájukhoz emelik a kezüket, esetleg cigarettáznak, pipáznak, tollat, szemüvegszárat vesznek a szájukba.

Figyeljünk a zakógombokra!

A Pease testvérek közel harminc évnyi kutatást követően megfogalmazták, hogy a lazább hangvételű tárgyalások alkalmával – a videóra rögzített esetek tanúsága szerint is – a kigombolt zakóban tárgyaló résztvevők között gyakrabban köttetik megállapodás. Akinek a karja zárt, összefonott, annak többnyire a zakója is be van gombolva, ami a negatívabb hozzáállásra utal. Amikor valaki tárgyalás közben hirtelen gombolkozik ki, joggal feltételezhetjük róla, hogy ilyenkor ő maga is megnyílik partnerének. A kigombolt ingujj természetesen sok hivatalos tárgyalás alkalmával megengedhetetlen, a Pease testvérek kutatásai éppen ezért kizárólag a lazább hangvételű tárgyalások tapasztalataira szorítkoznak.

Gesztikuláljunk zárt ujjakkal!

A kéz gesztusainak alkalmazásakor nagyobb előnyhöz juthatunk, ha zárt ujjakkal, az áll vonala alatt gesztikulálunk. Aki szétnyitja az ujjait és kezét az állánál magasabbra emeli, arra kevésbé figyelnek oda, és emellett alacsonyabb hatalmi pozíciót feltételeznek róla.

Mit jelenthet egy csuklótartás?

Az ernyedt csuklóval járás és ülés egy olyan árulkodó jel, amely az illető behódolásáról tanúskodik. Ez a mozdulat általában nők esetében figyelhető meg, és a sérült madár szárnylógatására enged asszociálni. Ez a hatásos figyelemfelkeltő eszköz különösen vonzó lehet a férfiak számára, ugyanis ettől úgy érezhetik, övék a vezető szerep. Az üzleti világban viszont határozottan csökkenti a nők tekintélyét az ernyedt csukló, hiszen a tárgyalópartnerek nem veszik így komolyan az illetőt.

A varázsszavak

A Kaliforniai Egyetem professzora, dr. Albert Mehrabian kutatása szerint, a beszélt nyelv legmeggyőzőbb szavai a következők: szeretet, garantál, eredmény, könnyű, egészség, pénz, biztonság, ön, megtakarít, új. A tárgyalások alkalmával érdemes élnünk a befolyásolási technika ezen eszközével, amely hiteles gesztikuláció mellett hatásos lehet a partnerünkkel szembeni meggyőző kommunikáció tekintetében.

Takarékosan gesztikuláljunk!

A higgadt, összeszedett, kiegyensúlyozott ember, aki teljes mértékben ura az érzelmeinek, egyértelmű, átgondolt, határozott mozdulatokat tesz. A magasabb társadalmi pozícióban lévő emberek kevesebb gesztussal élnek, mint az alacsonyabb státuszúak. Az ősi tárgyalási stílust követve, akinél a hatalom van, az nem szorul rá, hogy hevesen gesztikuláljon, sokat mozogjon. Bánjunk tudatosan mozdulatainkkal, ha szükséges, tükrözzük vissza a másik fél mimikáját, gesztusait, ezzel könnyebben kerülünk egy hullámhosszra.

A kézfogás jelentősége

A legelső benyomást kézfogásunkkal tesszük a másikra, amiből sok következtetést le lehet vonni. Kezünket tartsuk egyenesen és határozottan, figyeljünk arra, hogy ugyanakkora erővel szorítsunk vissza, mint a másik fél. Se erősebben, se gyengébben! Soha ne az íróasztal fölött nyújtsuk a kezünket, odalépéskor az íróasztal bal oldaláról közelítsünk, hogy ne kapjunk lefelé néző kézfogást. Az első néhány másodpercben ismételjük el kétszer is a másik fél nevét, a kialakuló párbeszéd alkalmával pedig ne beszéljünk túl hosszan (körülbelül fél percnél tovább). Hagyjuk szóhoz jutni, reflektálni mondanivalónkra a másik felet is, hogy egy kiegyenlített diskurzus tudjon létrejönni, amelyben mindkét fél meghallgatásra talál.

Melyik oldalra üljünk?

Dr. John Kershner, az Ontariói Egyetem pedagógiai tanszékének kutatója a tanárok viselkedését vizsgálva tizenöt percen át félpercenként rögzítette, hogy merre néznek. Vizsgálata eredménye azt mutatta, hogy a jobb oldalon ülő diákokra szinte egyáltalán nem figyelnek. A teljes idő negyvennégy százalékában előre, harminckilenc százalékában balra, és csak tizenhét százalékában fordultak jobb felé a pedagógusok. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a bal felől ülők közül a tanár kevesebb diákot kritizált, mint a másik oldalról. A Pease testvérek további kutatásai azt konstatálták, hogy több üzlet köttetik, ha az ügynök az ügyfél bal oldalán ül, mintha a jobbon. 

Ne hallj rosszat, ne láss rosszat, ne mondj rosszat!

A három bölcs majom azoknak a jelképe, akik nem hallanak, nem látnak, és nem beszélnek rosszat. Aki rossz hírt hall, vagy egy szörnyű balesetet lát, automatikus reakcióként elzárja magától a hírt vagy a látványt, gyakori emberi reakció ilyenkor, hogy ijedtségünkben a fülünk, a szemünk vagy a szánk elé kapjuk kezünket a bennünket ért sokk hatására. Jellemzően ezek a gesztusok voltak megfigyelhetők az embereken a 2011. szeptember 11-i terror események alkalmával is. A kisgyerek, ha hazudik, mindkét kezét a szája elé kapja, mintha megpróbálná ezáltal visszafogni a száját elhagyni készülő hazug szót. Ahogy idősebb lesz, ezek a gesztusok bár veszítenek intenzitásukból, mégis változatlanul előjönnek, felismerhetők, ahogy az ember hazudik, falaz, vagy valamilyen csalfa dolgot tapasztal. A száj körül babráló kéz továbbra is megmarad árulkodó jelként…

A személyes testbeszéd szótárunk kialakításakor érdemes figyelembe vennünk ezeket a jeleket, és időnként akár tudatosan alkalmazni testünk megnyilvánulásait. Teljes folyamatokat nem tudunk ezáltal megváltoztatni, és az sem jó, ha testbeszédünkkel manipulálni akarunk, de vannak olyan helyzetek, melyek apróságokon múlnak. Ebben az esetben pedig lehet egy ilyen apróság, egy jól eltalált mozdulat, ami a másik tudatalattijába jókor, jó helyen érkezik meg.