A multitasking, mint a hatékonyság lehetséges eszköze került be a köztudatba. Állásinterjúkon lehetséges előnyként vetődik fel, hogy a jelölt rendelkezik-e a multitasking képességével, vagyis tud-e egyidőben több feladattal foglalkozni, gyorsan oda-vissza váltani a feladatok között, illetve több feladatot gyorsan egymás után végrehajtani. Nagyon előnyösnek tűnik, ha valaki képes egyidőben jelentésen dolgozni, Excel-táblázatot vezetni, postát intézni stb. A dolog azonban nem egyértelműen pozitív. A szakemberekben felmerült az a gondolat is, hogy a multitaskingnak káros hatásai is lehetnek, mivel az emberi agy számára nem ez a természetes „üzemmód”.
Mono- vagy multitasking?
A kutatások szerint az ember kognitív működése alapvetően „mono-tasking”, igazán jól egyszerre csak egy dologra tudunk összpontosítani. A túléléshez fontos volt, hogy az agy rangsorolja a beérkező impulzusokat, és a figyelem először a legfőbb stresszfaktorra, veszélyt jelentő körülményekre összpontosítson, arra reagáljon. Az evolúció során ez az alapvető jellemző nem változott. Ma már azonban bonyolultabb a helyzet, a stressz forrása nemcsak a konkrét fenyegetettség, életveszély lehet, hanem például több szűkös határidő.
A modern technika, a digitális programok, médiaalkalmazások párhuzamos működtetése megkövetel bizonyos mértékű multitasking képességet, legalábbis azt, hogy képesek legyünk a lehető leggyorsabb váltásra a különböző tevékenységek között. Látszólag multitaskinghoz tartozik, amikor munka közben zenét hallgatunk, „háttér-rádiózunk”, vagy evés, esetleg séta közben foglalkozunk valamilyen megoldandó problémával. Ezek azonban nem igényelnek összpontosított agyi munkát, így az ilyen mértékű figyelemmegosztás nem megterhelő.
A figyelemmegosztás hátrányos is lehet
Ha az agy egyetlen feladatra összpontosít, akkor a különböző területei harmonikusan dolgoznak együtt, a rövid és a hosszú távú memória felsorakoztatja az adott feladat elvégzéséhez teljes eszközrendszert, hátteret, odavágó tapasztalatot, tudást. A multitasking viszont megváltoztatja az agyi működést, frusztrációt, stresszreakciót vált ki, ezzel rontja a kognitív feldolgozást, a memóriát. A váltásokhoz szükséges idő lassítja a feladat elvégzését, a figyelem megosztása csökkentheti a hatékonyságot, növelheti a hibázás lehetőségét és gyorsabban vezethet kimerültséghez, sőt kiégéshez is. Ráadásul a multitasking hosszabb távon is károkat okozhat: csökken az agynak az a képessége, hogy meg tudja ítélni, melyik feladat a legfontosabb, és idővel akkor is jelentősen romlik a teljesítmény, amikor csak egyetlen feladattal kell foglalkoznia. Egyes helyzetekben közvetlen veszélyt is jelenthet a multitasking, gondoljunk például az autóvezetés közbeni telefonhasználatra, sms-írásra.
Nyolc tipp a hatékonyság növelésére multitasking nélkül
- Állíts fel a feladatok között fontossági sorrendet!
- Az azonos típusú feladatoknak – például az emailek átnézésének - legyen meghatározott napi időpontja!
- Amikor sürgős munka van, kapcsold ki a levelezőprogramot, telefont, hogy ne zavarja meg a munkát!
- Ha lehet, ne kérj azonnali választ a munkatársaknak küldött belső levelekre!
- A munkatársak ismerjék az egyes feladatokhoz tartozó határidőket!
- Jelölj ki rendszeres pihenőidőket is, és tartsd is be!
- Ha lehetséges, egyesítsétek erőiteket, dolgozzatok csapatmunkában az adott feladaton!
- Válasszátok ki a leghatékonyabb platformokat, cégen belül használja mindenki ugyanazt!
A cikk a Budai Egészségközpont pszichológusának közreműködésével készült el. A cikk eredetileg a HRDOKTOR oldalán jelent meg.
