1978-ban Guyanában, a Jonestownnak nevezett telepen több mint 900 ember halt meg néhány óra leforgása alatt. A legtöbbük halálának oka tömeges öngyilkosság volt. Az áldozatok a „Peoples Temple” nevű amerikai alapítású szekta tagjai voltak, akiket a szektavezér, Jim Jones vett rá az öngyilkosságra a hamarosan bekövetkező apokalipszissel fenyegetve.
Az eset kapcsán óriási publicitást kapott a szekták működése, mégis a mai napig léteznek és alakulnak szektás struktúrával bíró szervezetek. A szektás jelleg nem korlátozódik a vallási intézményekre, egy munkahelyen ugyanúgy létrejöhet a spirituális és társas igényekből táplálkozva.
A szektás munkahelyi struktúrának kevésbé van vallásos jellege, így nehezebb detektálni a működését, azonban az ott dolgozók mentális és akár testi egészségében, életminőségében hosszú távon képes visszafordíthatatlan károkat okozni. A munkahelyi szektásodás felismerése így kulcsfontosságú tényezővé válhat mind a szervezet, mind a munkavállalók szempontjából.
Munkahelyi spiritualitás
A munkahelyi spiritualitás viszonylag új keletű fogalom, és alapvetően nem a vallásossággal áll kapcsolatban. Magas munkahelyi spiritualitás esetén az alkalmazottak a munkájukban magasabb célokat és értelmet találnak, magukat pedig egy nagyobb közösség, egy nagyobb küldetés részeként érzékelik. A magas spiritualitású munkahely nemcsak az anyagi, de a társas, önmegvalósítási és önkiteljesítési igényeket is képes kielégíteni. Rego (2007) definíciója szerint a jól fejlett spiritualitással jellemezhető munkahelyek alkalmazottai elkötelezettebbek mind a vállalat értékei és céljai, mind a saját személyes fejlődésük iránt. Más kutatások szerint a munkahelyi spiritualitás magas szintje kapcsolatban állt a magasabb bevétellel, hatékonysággal és munkavállalói elköteleződéssel, valamint csökkentette az alkalmazotti depresszió és munkakerülés előfordulását. A munkahelyi spiritualitás tehát pozitív hatással van az ott dolgozók jóllétére és a szervezet eredményességére, de ugyanúgy magában rejti a szektásodás felé vezető út kulcsát is. A rosszul értelmezett és öncélú spiritualitás könnyedén a „sötét oldal” felé sodródhat.
Spiritualitásból szekta
Nincs egyértelmű meghatározás arra, hogy hol válik a spirituális munkahelyből szekta, valamint a szektásodás folyamata sem egyik napról a másikra megy végbe. A cikkben a „szektásodó” és „szektás” megnevezéseket rokon értelműként használjuk, mivel vannak bizonyos tulajdonságok és folyamatok, amelyek a szervezet szektás jellegére utalnak, ám ezeket objektívan mérni rendkívül nehéz. A magas spiritualitással rendelkező munkahelyet úgy választhatjuk el a szektástól, hogy amíg az előbbi egyértelmű előnyöket nyújt, a szekta a látszólagos előnyökért kőkeményen meg is követeli az árat, hosszú távon pedig inkább negatív hatást fejt ki az életminőségre.
Amíg a spiritualitás segíti a személyt az önmegvalósítás felé vezető úton, a szekta célja, hogy teljes mértékben elkezdje uralni az egyén életét, irányítást nyerjen a személy elméje és teste fölött és függővé tegye őt.
Ehhez a szekta a spiritualitást pedig eszközként és manipulációra használja, megfosztva azt valódi, önmagáért létező, magasabb értelmétől. A spirituális munkahelyen nincsenek önjelölt spirituális vezetők, míg a szekták középpontja jellegzetesen egy személy vagy egy kisebb csoport. Míg a spirituális munkahely nem akarja magához láncolni a személyt, a szekták igen, és ezt azzal teszik, hogy igyekeznek a tagok életének minden területe fölött átvenni az uralmat. Így a szektából való kilépés esetén nagy az esélye, hogy az egyén életének legfontosabb részei – egzisztencia, társas kapcsolatok, spirituális szükségletek, rendszer – összeomlanak. Ezt a hiedelmet igyekeznek sulykolni a szekták a tagjaikba, hogy megnehezítsék számukra a kilépést. De mik a szektás szervezetek legfőbb ismertetőjelei?
1. Csoportgondolkodás erősítése, individualizmus csökkentése
A szektás szervezetek elsődleges célja, hogy alkalmazottaikat könnyen irányítható, végletekig lojális, akarat és személyiség nélküli masszává formálják. Igyekeznek őket fanatizálni a szervezet értékei és küldetése iránt, ennek lehet eszköze sikerpropaganda, hangos jelszavak, a munkahely mint „szent föld” vallásosságig fajuló imádata, közös rítusok, öltözék és sajátos terminológia.
A szektás szervezet az alkalmazottaktól feltétlen engedelmességet követel, és arra törekszik, hogy a munkatársak váljanak egymás elsődleges közösségévé, a szervezeten kívüli emberi kapcsolataik pedig szakadjanak meg.
(…)
2. Személyi kultusz
A szektásodó szervezetek vezetősége jellemzően egy „félisteni kaszt”, ahova csak a kiválasztott kevesek kerülhetnek fel, akik valóságos személyi kultusszal rendelkeznek. A személyi kultusz jellemző toposzai a zsenialitás, innováció, legyőzhetetlen akarat és motiváció, karizmatikusság, bőkezűség, hangzatos jelszavak és küldetés. A kultuszt erősítendő a szektásodó szervezetek kifejezetten támogatják a versenytársak degradálását, jutalmazzák a felsőbbrendű, feljogosított, hosztilis hozzáállást másokkal szemben és igyekeznek fanatizálni az ügyfeleket is. (…)
3. Elszigetelés
A szektás manipulációval szembeni legerősebb védő tényezők a szektán kívüli bizalmas kapcsolatok. Nem meglepő, hogy a szektás szervezetek is elsődlegesen ezeket akarják erodálni minden eszközzel. Gyakori a cégen kívüli titoktartás követelése, valamint a munkaidőn kívülre szervezett kötelező vagy „opcionálisan kötelező” programok. A közösséghez tartozás fejében gyakran irreális követelményeket támasztanak és szándékosan rombolják az alkalmazottak munka-magánélet egyensúlyát. A hamis értékek iránti fanatizálás, az önértékelés, individuális szelf leépítése és a személyes kapcsolatok monetizálása szintén a külső támogatás leépítését szolgálják.
4. Titkok és átláthatatlanság
A szektás szervezetek jellegzetesen nélkülözik a transzparenciát. A vezetők elszámoltathatatlanok és megközelíthetetlenek. A felvételi interjú és reklámanyagok teljesen más képet festenek a szervezetről, mint a valóság. Panasz esetén a reklamálás elkeveredik a rendszerben, és igyekeznek az érzékeltetni, hogy a panaszossal van a probléma. Az előléptetések és jutalmak nem szakmai alapon, hanem kiszámíthatatlanul, szimpátia, valamint a vezetők és szervezet iránti fanatizmus alapján kerülnek kiosztásra. A büntetés pedig gyakran a kritikus, racionális gondolkodást és hibákra való rámutatást sújtja.
5. Megnyerni vagy megtörni
Az első módszer, amellyel a szektásodó szervezetek bevonják és megtartják a tagokat, a megnyerés. A szekták esetében ezek általában grandiózus ígéretek, célok, horizontok. A szektás szervezetek az anyagi csábítás jegyében jellemzően luxuskörülményeket, nyaralásokat, státuszszimbólumokat ígérnek. A nem anyagi csábítást pedig alapozhatják szociális igényekre (összetartó közösség) vagy pedig az önmegvalósítási szükségletekre (értékek, küldetés, magasabb célok ígérete). Ha viszont a csábítás nem elég ahhoz, hogy a személy feladja kritikai gondolkodását és gyanúját, jön a szektás szervezetek legsötétebb oldala: a megtörés. A szektás munkahelyek nem tűrik az ellentmondást, „engedetlenséget”, kritikai gondolkodást, és minden eszközzel a „rendszerellenség” megtörésére törekszenek. Szervezett munkahelyi bullying, kirekesztés, megfélemlítés, bűntudatkeltés, pszichoterror egyaránt válhat a megjelölt alkalmazott osztályrészévé. (…)
Megküzdés és újrakezdés
Mit tehetünk, ha a munkahelyünk a szektásodás jeleit mutatja?
(…)
Szívesen olvasnád tovább? A cikk eredetileg az Üzlet és Pszichológia december-januári számában jelent meg, melyet megtalálsz az újságárusoknál vagy megveheted digitális formában itt is.
