A magyar vállalatok jelentős része nem használja ki a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásában rejlő lehetőségeket, pedig sok esetben saját dolgozóik között is vannak olyanok, akik jogosultak lennének erre a státuszra.
A KSH adatai alapján 2025 januárjában több mint 239 ezer ember részesült megváltozott munkaképességűeknek járó rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban Magyarországon. Ez azonban kizárólag azokat foglalja magában, akik már átestek a szükséges minősítési eljáráson, és jogosulttá váltak az ellátásra. A Workforce szakértői szerint ugyanakkor számos olyan munkavállaló dolgozik ma is magyar vállalatoknál, aki egészségi állapota alapján jogosult lehetne megváltozott munkaképességű státuszra, azonban sem ő, sem a munkáltatója nincs tisztában ezzel.
A cég rehabilitációs auditjai során az átvilágított munkavállalói állomány átlagosan 1,5 százalékáról derül ki, hogy érintett. Ez azt jelenti, hogy egy több száz fős vállalatnál akár több olyan munkavállaló is dolgozhat, aki jogosult lehetne a megváltozott munkaképesség megállapítására, azonban erről senki sem tud.
„A megváltozott munkaképességről még mindig sok tévhit él a köztudatban, a legjellemzőbb, hogy ez kizárólag súlyos mozgáskorlátozottságot vagy látható fogyatékossággal élést jelenti. A gyakorlatban ennél sokkal szélesebb körről beszélünk. Látás- vagy hallássérültek, pszichés betegséggel élők, illetve egyes krónikus betegségekben – például Crohn-betegségben vagy szív- és érrendszeri megbetegedésben – érintettek is jogosultak lehetnek a megváltozott munkaképesség megállapítására, amennyiben egészségi állapotuk megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek. Előfordulhat ezért, hogy valaki hosszú évek óta ugyanazon a munkahelyen dolgozik, jól végzi a feladatait, mégis jogosult lehetne erre a minősítésre, csak erről sem ő, sem a munkáltatója nem tud” – mondta Magony András, a Workforce operatív vezetője és rehabilitációs üzletágvezetője.
A munkavállaló és a cég is nyerhet
A munkáltatók számára megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazásával csökkenthető vagy elkerülhető a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése, miközben egy elkötelezett, lojális munkavállalói réteg maradhat vagy kerülhet a szervezetbe. A 25 fő feletti munkáltatóknál a foglalkoztatási kötelezettség teljesítését jogszabály is ösztönzi, ennek értelmében, amennyiben a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak aránya nem éri el az 5 százalékot, rehabilitációs hozzájárulást kell fizetni.
A megváltozott munkaképesség megállapítása azonban nemcsak a munkáltató számára jelenthet előnyt. Az érintett munkavállalók számára hozzáférhetővé válhatnak azok a támogatások és rehabilitációs ellátások, amelyek megkönnyíthetik a munkában maradást, miközben a megfelelő foglalkoztatási feltételek hosszú távon is biztonságosabb munkavégzést biztosíthatnak számukra.
Hogyan derülhet ki, hogy valaki érintett?
A szakértők szerint egyre több vállalat nyitott arra, hogy külső szakértő bevonásával felmérje saját lehetőségeit. Azok a szervezetek pedig, amelyek már részt vettek rehabilitációs auditban, jellemzően pozitív tapasztalatokról számolnak be.
A Workforce rehabilitációs auditja vállalatmérettől függően három-hat hónapig tart. A folyamat során anonim kérdőívek, egyéni és csoportos beszélgetések segítik annak feltárását, hogy dolgoznak-e a szervezetben olyan munkavállalók, akik jogosultak lehetnek a megváltozott munkaképesség megállapítására.
A folyamat adatvédelmi szempontból teljes egészében biztonságos. A munkáltató nem fér hozzá a munkavállalók egészségügyi adataihoz, és arról sem szerez tudomást, hogy ki rendelkezik megváltozott munkaképességű státusszal, hacsak ezt maga az érintett nem kívánja megosztani.
A szolgáltatás sikerdíjas konstrukcióban működik, vagyis a vállalat csak akkor fizet, ha az audit eredményeként valóban sikerül azonosítani érintett munkavállalókat. A Workforce emellett díjmentes előzetes kalkulációt is készít, amely megmutatja, hogy egy rehabilitációs audit várhatóan hány érintettet tárhat fel, és ez éves szinten mekkora rehabilitációs hozzájárulás-megtakarítást jelenthet a vállalat számára.
A megváltozott munkaképesség felismerése tehát nem pusztán adminisztratív kérdés. Sok esetben egy olyan lehetőség, amelyről sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem tud, pedig mindkét fél számára kézzelfogható előnyöket jelenthet. A szakértők szerint már egy célzott rehabilitációs audit is elegendő lehet ahhoz, hogy ezek a rejtett lehetőségek láthatóvá váljanak.
