Valószínűleg egyikünk figyelmét sem kerülte el a hétvégi Labdarúgó Európa Bajnokság drámája a finn-dán mérkőzésen, amikor is az egyik dán játékos (Eriksen) hirtelen rosszul lett, és a közönség hosszú percekig várta lélegzetvisszafojtva, hogy mi fog történni. Az eseményt követően egyre több részlet derült ki, így tudhattuk meg azt is, mekkora szerepe volt a csapatkapitánynak abban, hogy Eriksen túlélte a rosszullétet. Hatalmas lélekjelenléttel reagálta le a helyzetet, megakadályozta, hogy lenyelje a nyelvét, illetve megkérte a játékosokat, hogy állják körbe Eriksent, hogy ne nézze több millió ember a rosszullétét. Ezenkívül Eriksen feleségéhez is odarohant, hogy próbálja nyugtatni. Pszichológiai szempontból az eset kapcsán számos kérdés vetődik fel: mi kell ahhoz, hogy valaki ekkora lélekjelenléttel tudjon lereagálni egy ilyen drámai eseményt? Mennyi időbe telik, míg egy csapat feldolgoz egy ilyen traumát? Fel lehet-e készülni az ilyen váratlan forgatókönyvekre? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Tóvári Zsuzsanna sportpszichológussal.

Egy ideális világban az alkalmazottak teljesen azonosulnak a cég üzleti céljaival, szakértői a saját területüknek, és rendkívül motiváltak a munkájukkal kapcsolatban. Azonban a vállalatok nem egy ideális világban tevékenykednek, így a lelkesedés is könnyen alábbhagy, ráadásul ehhez nem is kellenek nagy dolgok, elég például egy nehezen induló évkezdet. De vajon milyen módszerekkel lehet a holtponton átlendülni, honnan érdemes pozitív példát meríteni?

Sokszor elgondolkozunk azon, hogy mit is jelent „jól kezelni egy helyzetet”. Legyen szó élsportolóról, üzletemberről vagy előadóművészről, a megoldás mindig az alkalmazkodóképességben rejlik. Ennek hátterében pedig többek között az önbizalom és a megküzdési technikák állnak. Jó hír, hogy mentális munkával mindkettő fejleszthető.

Imre Tóvári Zsuzsa sportpszichológus évekig edzette mentálisan a myagar férfi vízilabda-válogatott tagjait. Pontosan tudja, hogy ezek az élsportolók hogyan küzdenek meg a stresszel, a kudarccal és hogy néz ki a pszichés hadviselés pályán belül. Ezekről beszélgettünk. 

„És rólad nem is beszélgettünk” – zárja az interjút Szabó Edina, az Érd NB I.-es női kézilabdacsapat vezetőedzője, akit eleve meglepett a felkérés. Pedig ezt körültekintő kutatómunka előzte meg, és nem véletlenül esett rá a választás… A francia válogatottban szerzett komoly tapasztalatával, tudatosságával, és azzal, hogy nőként vezet egy csapatot, már önmagában kitűnik a mezőnyből.

A legtöbb élsportoló megfelelően felkészült technikailag, mi több, még a mentális háttérrel is foglalkoznak már, mégis mindig mindenki arra hivatkozik egy kudarc kapcsán, hogy „fejben” hogy zajlott a történet. Mit is jelent ez valójában? 

A sportolók, akárcsak egy kiélezett üzleti szituáció résztvevői, éber, ám beszűkült tudatállapotban dolgoznak. Az edző vagy vezető figyelmének viszont széles spektrumot kell lefedni, és szavait tudatosan kell megválogatni, hiszen csatát eldöntő jelentőségűek lehetnek ezek a szavak. Interjú Imre Tóvári Zsuzsával, a magyar férfi vízilabda-válogatott ex-sportpszichológusával.