Reflektorfényben a HR
A HR szerepe, feladatköre jelentősen átalakult a pandémiának köszönhetően, hiszen ez a vállalat azon egysége, amelyre mindenki támaszkodik és akihez mindenki fordul tanácsért, illetve válaszokért. A rugalmas munkavégzés bevezetése például számos kihívás elé állította a szervezeteket, hiszen országonként eltérő szabályozások vonatkoznak erre, így ez multinacionális környezetben nagy rugalmasságot igényelt. A HR-nek az egyik legfontosabb feladata jelenleg az új normálisban való iránymutatás, a rugalmas munkavégzési keretek kialakítása hosszabb távon, illetve a vezetők támogatása ebben a gyorsan változó környezetben. Az jósolható, hogy a jövőben a HR ezeknek a feladatköröknek köszönhetően egyre inkább megjelenik stratégiai színtéren is.
Szükség van kreatív megoldásokra a csapatösszetartáshoz
Az elmúlt időszakban volt még egy terület, amiben a HR-től is vártunk válaszokat: mivel a spontán kapcsolódási lehetőségek jelentősen lecsökkentek, a munkatársakkal való interakciókat pótolni kellett valamiképp. Az SAP-nál számos erre irányuló kezdeményezés indult, például az egyedülálló alkalmazottak számára létrehoztak egy applikációt „Never Lunch Alone” („Sose ebédelj egyedül” – a szerk.) címmel, így akivel kialakult a közös szimpátia, azzal lehetőség nyílt virtuálisan együtt ebédelni. Ezenkívül Magyarországon például virtuális előadásokat tartottak az egészséges táplálkozás vagy éppen a mentális egészség témájában, jógaklubot indítottak és ingyenesen elérhető online jógaórákat tartottak a munkatársaknak. Csehországban pedig például képküldő versenyeket rendeztek a kollégáknak, amelyben többek között gyermekkori, home office-al kapcsolatos vagy ételekről készült fotókat lehetett beküldeni, és szavazni lehetett a legjobbakra és a legviccesebbekre. Számos kialakult best practice „útra kelt” és az SAP keretein belül több ország gyakorlatában is megjelentek ezek – mondta el Sabrina Dick, az SAP közép- és kelet-európai HR-igazgatója.
Sokat köszönhetünk a digitalizációnak
Ahogy az több felmérésből és tanulmányból is kiderült, a digitalizációnak hatalmas szerepe volt abban, hogy az elmúlt időszakban is zökkenőmentesen tudjanak működni a vállalatok. Sabrina Dick kiemelte, hogy a digitalizációnak köszönhető az is, hogy a home office alatt is akadálymentesen tudtak felvenni új munkatársakat, és biztosítani tudták a megfelelő onboarding folyamatot. „Legyen szó egy új munkatárs felvételéről, vagy egy munkatárs elbocsájtásáról, a technológia segített abban, hogy ezt a jelen körülmények között a lehető leghumánusabb módon oldhassuk meg.Emellett a technológiának köszönhető az is, hogy azt érezhettük az elmúlt időszak során is, van kihez kapcsolódnunk. Elemi szükségletünk, hogy társaságban legyünk, így gondoljunk csak bele, milyen élmény lett volna a pandémiát internet nélkül végigcsinálni” – hangsúlyozta az SAP regionális HR vezetője.
Vezetőként felértékelődött a proaktivitás szerepe
Az elmúlt időszak a munka-magánélet egyensúly kialakításában is kihívás elé állított minket, hiszen míg korábban a munkába járás keretet adott napjainknak és a munkahelyünket elhagyva könnyebb volt eltávolodnunk a munkánktól, addig home office-ban teljes mértékben magunkra vagyunk utalva a napi rutin kialakításában. Az SAP elvei szerint a munkavállalói jóllét fogalma az elmúlt időszakot követően tágabban értelmezendő, hiszen már nem csak azért felelős egy jó munkáltató, hogy az emberek jól érezzék magukat a munkahelyükön, hanem abban is segíteni kell a munkavállalóknak, hogy kiegyensúlyozottan éljék a mindennapjaikat és ezt a munkájuk is támogassa.
„Vezetőként nagyobb felelősségünk van abban, hogy tudatosan megtervezzük, mikor kérdezzük meg a munkavállalóktól, hogy vannak, és mikor adunk számukra visszajelzést. Nagy szükség van arra is, hogy bizalmat szavazzunk a beosztottaknak és ne csússzunk bele a túlkontrollálás csapdájába. Emellett vezetőként tiszteletben kell tartanunk, hogy mindenkinek mások a körülményei, így nem lehet elvárni, hogy mindenki mindig elérhető legyen. Felértékelődött az empatikus, megértő hozzáállás szerepe” – mondta el Sabrina Dick. Hozzátette, hogy ő hisz abban, hogy vezetőként is transzparensen kommunikáljon. El szokta mondani az alkalmazottjainak, hogy munkaidőben tervezi be az edzéseit és a munkatársait is arra ösztönzi, hogy tartsanak szüneteket, sétáljanak, használják ki az esetleges szabad időszakokat napközben is. Emellett fontosnak tartja azt is, hogy vezetőként felhívja a figyelmet a pihenés fontosságára, a szabadságok tudatos tervezésére ösztönözték a vezetők a kollégákat az SAP-nál.
Visszatérünk-e az irodába?
Az irodaépületek az 1800-as években jöttek létre abból a célból, hogy az egyre nagyobbá váló szervezetek dolgozói tudjanak együttműködni és kommunikálni egymással – az akkor rendelkezésre álló technológiát figyelembe véve ugyanis ez volt a legjobb megoldás. „Ha már akkoriban is elérhető lett volna azonban az internet, nem valószínű, hogy az irodaházak a ma jellemző felépítésükkel és funkcióikkal egyáltalán léteznének” – hangsúlyozta dr. Steven Hunt, a munka és technológia kapcsolatát elemző vezető SAP szakértő, szervezetpszichológus. Mint elmondta, a kutatások azt mutatják, hogy a jövőben is nagy lehet a különbség abban, hogyan is fogjuk használni ezeket az épületeket. Körülbelül a munkakörök 40%-a esik abba a kategóriába, ahol elképzelhető a távmunka. Ebből az arányból 20% valószínűsíthetően minden nap be fog menni az irodába, mert nagyon közel lakik ahhoz vagy nincsenek megfelelő munkahelyi körülményei otthon. Körülbelül 60% heti 2-3 napot fog bejárni, 20% pedig teljes mértékben otthonról fog dolgozni és csak akkor megy be az irodába, ha van oka találkozni a többiekkel.
Ez a folyamat már elkezdődött, hiszen az irodaépületeket elkezdték átalakítani annak érdekében, hogy sokkal inkább szociális igényeket elégítsen ki és az együttműködés helyszíneként lehessen őket alkalmazni. A távmunkának számos előnye van – mondta el dr. Steven Hunt -, profitálhatnak belőle azok, akiknek az ingázás folyamatos stresszt jelentett, illetve az anyukák, szülők is, így valószínűsíthető, hogy hosszabb távon fennmarad ez a munkavégzési forma.
Nem másfele haladunk, csupán nagyobbakat lépünk
Dr. Steven Hunt arról beszélt előadásában, hogy hogyan tehető pszichológiailag hatékonyabbá egy munkahely a technológia segítségével. Az SAP szakértője azt vallja, hogy az elmúlt időszak munkavégzési módját nem keverhetjük össze a távmunka fogalmával, mert sokkal inkább fizikai izolációban KELLETT dolgoznunk. Ám alapvetően 2020 nem változtatta meg azt az irányt, amerre haladt a világ egyébként is, csupán felgyorsította azt. Az internet és a különböző munkavégzést támogató platformok lehetővé teszik számunkra, hogy a kommunikáció folyamatos legyen, és hogy ne kelljen ahhoz egy szobában ülnünk, hogy eljuttassunk egymáshoz egy információt.
Az utóbbi időszak megmutatta, hogy az ember tulajdonképpen egészen jól alkalmazkodik a változásokhoz, plusz már számos eszköz a rendelkezésünkre áll, ami évtizedekkel ezelőtt még elképzelhetetlen volt. A technológia lehetővé teszi számunkra, hogy költségeket csökkentsünk, hogy a munkánkban eredményesebbek legyünk és nem utolsósorban, nagy flexibilitást is biztosít.
Mítosz, hogy az idősebbek nehezebben sajátítanák el a technológia kompetenciákat
Nagyon óvatosnak kell lennünk, amikor generációs különbségekről beszélünk és az embereket kategóriákba rendezzük. Ami ugyanis meghatároz minket, az nem az, hogy mikor születtünk, hanem sokkal inkább a szokásaink. Érdekesség például, hogy a távmunkát nem elsősorban a fiatalabb generációk értékelik, hiszen számukra jelenleg nagyobb érték a kapcsolódás és az aktív közösségi élet. Míg azok, akiknek családjuk van, sokkal inkább igénylik a rugalmasságot.
Fontos leszögezni, hogy nincs különbség a technológia elsajátításához szükséges képességben a fiatalabbak és az idősebbek között. Ez csupán egy mítosz – mondta el dr. Steven Hunt. Vannak természetes különbségek, hiszen aki fiatal, eleve olyan környezetben nőtt fel, ahol körülvette a technológia és így könnyebben tájékozódnak ebben a világban. Ám az idősebbek is ugyanolyan gyorsan el tudják sajátítani ezeket a képességeket, mint a fiatalabbak, csupán az arra való igényük szokott csökkenni idővel, hogy megtegyék ezt. Éppen ezért fontos, hogy tapasztaltabb kollégák számára megmutassuk, hogyan ad értéket a technológia az életükhöz és miért is fontos, hogy új dolgokat tanuljanak.
Nem tesz jót az egészségünknek a monoton munka
Steven azt is elmondta előadásában, hogy a monoton, folyamatosan ismétlődő feladatok nem tesznek jót mentális egészségünknek. Sokkal egészségesebb, ha tudunk új dolgokat tanulni és kibontakoztathatjuk kreativitásunkat. Van egy dolog, amit szerinte a technológia nem fog tudni leváltani: méghozzá az emberi hozzáállás, a kreativitás és az empátia. Éppen ezért használjuk a technológiát arra, hogy támogassák a folyamatainkat, hogy átvegyék tőlünk a repetitív, kevésbé változatos feladatokat, így arra maradjon kapacitásunk, amihez valóban nélkülözhetetlenek vagyunk, s ami számunkra is örömet okoz. Ilyen például a kreativitás – a technológia segít megoldani kérdéseket, ám nem tudja eldönteni, miket kérdezzünk. Az empatikus, gondoskodó hozzáállás szintén olyan emberi tulajdonságok, melyeket nehéz a technológiával helyettesíteni.
