A Jófogás nem reprezentatív munkaerőpiaci kutatásában több mint 500 kékgalléros munkavállaló és több mint 90 kékgalléros munkáltató vett részt. Az online mintavétel 2022. július és augusztus között zajlott. A kutatás eredményeiből tisztán látható, hogy a rendkívül kedvezőtlen, a munkavállalók életminőségét is negatívan érintő gazdasági tényezők felgyorsították az eddig egyáltalán nem, vagy kevésbé preferált évközi béremeléssel kapcsolatos párbeszédeket is.

„A munkaerő megtartásával kapcsolatban előremutató eredménynek tekinthető, hogy a kutatásunkban részt vevő munkáltatók 27%-ánál már életbe léptek évközi béremelések. Ezek mértéke az esetek felében 8-11%-os, megközelítőleg ötödében pedig 4-7% közötti, és jellemzően inkább a 200 főnél kisebb létszámú cégekre jellemző. A kékgalléros munkáltatók 24%-a azonban biztosan nem tervez béremelést, további 35% pedig még nem hozott döntést. Ez leginkább a banki/biztosítási, a nagykereskedelmi és a biztonságtechnikai/telekommunikációs szektorokra jellemző” – hangsúlyozta Draskovits Tímea, a Jófogás apróhirdetési és ügyfélkapcsolati vezetője. 

A mindennapos megélhetési válság miatt értelemszerűen növekvő bérigények és a vállalatok számára is emelkedő rezsi- és üzemeltetési költségek miatt foglalkoztatotti és foglalkoztatói oldalon is alternatíva lehet a 4 napos munkahét bevezetése. A kutatásban részt vevő munkavállalók több mint kétharmada ezt jó megoldásnak tartja, amennyiben nem csökken a fizetésük (leginkább a szolgáltatási és az FMCG szektorokban). A kékgalléros munkáltatók oldalán a gyártási/termelési folyamatok átszervezésével és a technológiai rendszerek átalakításával kapcsolatos nehézségek miatt azonban sokkal nagyobb kihívást jelenthet a négynapos munkahét bevezetése: csupán a válaszadók 10%-a vette komolyan fontolóra, míg 25%-uk még alapvetően nem zárkózott el a gondolatkörtől.

„Kutatásunk eredményei alapján a munkáltatóknak a bumeránghatás kezelésére és ösztönzésére sincs kialakult stratégiájuk, pedig a munkavállalók egyharmada tért már vissza korábbi munkáltatójához. 53%-uk ráadásul fél-egy éven belül. Ebben komoly potenciál lehet, különös tekintettel arra, hogy a válaszadók túlnyomó része szakmán és megyén belül szokott munkahelyet váltani” – tette hozzá Draskovits Tímea.