Prassl és szerzőtársai az Egyesült Államokban vizsgálták a koronavírus miatti otthonmaradásra vonatkozó szabályok hatását a lakosság mentális egészségére, azon belül is arra fókuszálva, hogy milyen eltéréseket látnak a nők és a férfiak között. Azt már a koronavírus előtti kutatások is megmutatták, hogy a nők általában rosszabb mentális egészségi állapotban vannak, mint a férfiak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által összeállított kérdéssorokat használva kérdőíves módszertannal könnyen előállítható egy mérőszám, amely a mentális állapotot méri, Prasslék is ezt a módszert használták a kutatásukban, amelynek három felmérési ideje volt, 2020 márciusában, áprilisában és májusában.

A kötelező távolságtartás csak a nőkre volt negatív kihatással?

Mivel az USA-ban az egyes szövetségi államok maguk döntöttek arról, hogy érvénybe léptetnek-e otthonmaradásra vonatkozó szabályokat, ezért a kutatók meg tudták vizsgálni, hogy milyen az emberek mentális jóléte azokban az államokban, ahol egyáltalán nincsenek ilyen szabályok, és azokban, ahol vannak. Így mérni tudták, hogy milyen hatása van a szociális távolságtartásnak.

Az eredmények szerint azokban az államokban, ahol távolságtartási szabályokat hoztak, romlott a mentális egészségi állapot, ráadásul ezek az eredmények kizárólag a nőkre igazak, esetükben jelentősen romlott a mentális jólét, míg a férfiaknál alapvetően változatlan maradt. Mivel korábban is a nőknek volt rosszabb a mentális állapota, ez a nemek közötti különbség a bezártság hatására még nőtt is.

A márciusi hullámban még nem sok államban voltak ilyen szabályok, így össze tudták hasonlítani az eredményeket még a korlátozások bevezetése előtt. Ebből az látszott, hogy nem volt lényeges különbség az államok lakosai között, ami arra utal, hogy a későbbi különbségek az egyes államokban bevezetett eltérő szabályokból eredeztethetők.

Természetesen lehetne az az oka is a különbségnek, hogy azokban az államokban rosszabb a járványhelyzet, ahol elrendelik az otthonmaradást, és csak a járvány súlyossága miatt rosszabb itt a nők mentális egészsége. De a kutatók a halálozás és a fertőzések számától függetlenül is azt találták, hogy megmaradt a negatív hatás.

Munkahely elvesztése, házimunka, gyereknevelés–mindez nem elég indok

Ezen kívül arra is kitérnek, hogy a nőket jobban érintette a munkahelyek elvesztése, több házimunka nehezedett rájuk, és a gyerekekkel is nekik kellett többet foglalkozniuk.

Mégis, ezeket a hatásokat kontrollálva is megmaradt a mentális egészség romlása, azaz ha minden mást kizárnak, az eredmények alapján egyértelmű, hogy az otthonmaradás és a távolságtartás negatívan hat a nők mentális egészségére.

A szerzők szerint ezért különösen fontos, hogy a koronavírus-járvány további kezelésében a döntéshozók több figyelmet fordítsanak arra, hogy milyen hatással vannak a járvány csökkentésére irányuló szabályok a lakosság mentális egészségére, és megfelelő támogatást adjanak azoknak, akiknek szükségük van erre, hogy könnyebben át tudják vészelni ezt a nehéz időszakot.