hero
Becsült olvasási idő: 3 perc
Átláthatóság és gyorsaság: ezt várják a munkavállalók a felvételi folyamat során

A munkavállalók szinte kivétel nélkül szeretnék látni az álláshirdetésekben, hogy mennyit kereshetnek egy adott pozíció betöltésével, és hasonló az egyetértés abban is, hogy a felvételi folyamatok gyakran túl hosszúak és túl sok körből állnak. A cégeknek különösen fontos ügyelniük a megjelenéseikre akár a médiáról, akár weboldalról vagy közösségimédia-felületről van szó, mert a pályázók többsége jelentkezés előtt alaposan utánajár leendő munkáltatójának – derül ki a Profession.hu friss, reprezentatív felméréséből. 

A jelenlegi gazdasági helyzetben a vállalatok kevesebb új pozíciót nyitnak, visszafogott toborzással működnek. Sok munkaadó igyekszik a munkaerő-felvételt minél hatékonyabban végezni, hogy az ne emésszen fel túl sok értékes erőforrást. A munkavállalók is hasonlóképp gondolkoznak: szeretnek már a felvételi folyamat legelején megerősítést kapni arról, hogy hasonlóak az elképzeléseik a kiszemelt vállalattal a számukra legfontosabb tényező, a fizetés tekintetében. Szinte mindenki (93 százalék) a bérmegjelölést keresi elsősorban egy álláshirdetésben. 

Fontos a rendszeres visszajelzés

A szervezetekhez hasonlóan az anyagi szempontok mellett az álláskeresési folyamatba fektetett időt, energiát is szeretnék racionalizálni a munkakeresők. A felmérés rámutatott, hogy a munkavállalók gyakran élik meg úgy, hogy nem kapnak elegendő figyelmet a vállalatok felvételi folyamataiban. Jelentős igény mutatkozik a rendszeres visszacsatolásra már az önéletrajz beküldésénét követően: a dolgozók 87 százaléka jelezte, hogy fontosnak tartja, hogy legalább egy automatikus e-mail formájában megerősítést kapjon arról, hogy a jelentkezése sikeresen beérkezett az adott vállalathoz.

Sok pályázó az automatikus üzenetnél bővebb indoklást szeretne, hogy a legközelebbi alkalomnál már jobban teljesíthessen: a megkérdezettek 82 százaléka jelezte, hogy szívesen fogadna részletes visszajelzést az illetékesektől abban az esetben, ha nem vették fel az adott munkára, esetükben az automatikus válaszlevél már alapvető elvárás. Sokan kiemelték azt is, hogy az a megélésük, hogy a felvételi folyamatok gyakran túlságosan sok körből állnak – a munkavállalók kétharmada gondolja így. 

Mi vonzza a tekintetet?

„A munkavállalók 83 százalék-a jelezte, hogy a bérezésre vonatkozó információ az, amit leginkább keres és ami vonzó lehet neki egy álláshirdetésben, a második helyen a munkahely lokációja szerepel, ezt a dolgozók több, mint fele jelölte meg, harmadik helyre pedig a rugalmas munkaidő került, amit a dolgozók közel fele keres kiemelten. A mai napig gyakran elkövetik a munkaadók azt a hibát, hogy a munkavállalónak kínált juttatásokat és előnyöket nem tüntetik fel maradéktalanul az álláshirdetésekben, pedig ez jelentősen megnövelheti a beérkező pályázatok számát, ez fokozottan igaz a bérinformációra”

– magyarázza Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. 

A kutatás eredménye megerősítette annak a jelentőségét is, hogy a munkáltatók mit és hogyan kommunikálnak magukról akár a médiában, a weboldalukon vagy akár a közösségi médiában. A munkavállalóknak ugyanis a 87 százaléka utánanéz az adott szervezetnek, mielőtt jelentkezik a hirdetésére, közülük 63 százalék nyitja meg a vállalat weboldalát, 51 százalék pedig emellett további forrásokat is keres az interneten. Minden harmadik ember (29 százalék) kérdezősködik a cégről ismerősei, barátai körében, 15 százalék használja a közösségi médiát az információk felkutatásához, jelenleg tehát különösen fontos, hogy a szervezetek tudatosan építsék a munkáltatói márkájukat.

Ahogy a felmérés is igazolta, a munkavállalók döntő többsége szívesen fogadna visszajelzést az esetleges elutasításának okáról akár már az önéletrajzával kapcsolatban is, a véleményezés azonban kevéssé jellemző a toborzási folyamatnak ezen pontján. A visszacsatolás bár kimondottan hasznos lenne a munkavállalóknak, hogy hatékonyabban pályázzanak, de a munkáltatók általában erőforrás- és időhiányra hivatkozva ezt rendszerint nem teszik meg. 

                                                                               * * *

A kutatás 1000 fős, a 18-65 éves online magyar lakosságra reprezentatív mintán készült 2024. július 12-24. között.