Salacz Dorottya
Becsült olvasási idő: 3 perc
Az irodai ergonómia szerepe mindennapi egészségünkben

A modern kor embere folyamatosan küzd a lelkiismeretével: cikkeket olvasunk a sportolásról, a helyes étrendről, a kielégítő alvásról és a hosszú párkapcsolat titkairól. Tabuvá vált a dohányzás és a vörös hús, cikivé az esti lustálkodás és a gyorskaja. Ezek mind-mind fontos lépések a kiegyensúlyozott hétköznapok eléréséhez, amit megannyi szakértő különböző karakterszámban már részletesen alátámasztott. Egy fontos kérdés mellett azonban nagyon könnyű elsétálni, ez pedig maga az ülés! 

Modernkori vívmányainknak köszönhetően sokunk egész napos ülésre van kárhoztatva, és a számítógép előtt görnyedve kisebb gondunk is nagyobb annál, mint hogy a megfelelő tartásra, vagy az evolúciós folyamatok és az emberi test összetettségének elképesztően komplex valóságára gondolnánk. Pedig a szervezetünkben jelentkező derékfájás csak a jéghegy csúcsa, előrejelzi az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések magas kockázatát. Ezzel kapcsolatban segít minket az ergonómia tudománya.  

Mielőtt belemegyünk a részletekbe azzal kapcsolatban, hogy mit is tehetünk magunkért munka közben, gondoljuk át a mindennapi, rutinszerű szokásainkat. Hogyan ülünk reggeli közben, milyen testhelyzetben utazunk, hogy ülünk az asztalunknál, hogyan szoktunk ebédelni, és milyen szabadidős tevékenységeket végzünk?

Ha már ülünk, hogyan üljünk?

Amikor a helyes ülésre gondolunk, jellemzően olyan kép jelenik meg a szemeink előtt, amelyen egy rajzolt figura végtelenül peckesen ül egy olyan munkakörnyezetben, ahol minden tele van 90 fokos szögekkel. A boka, a térd, a csípő, a könyök, minden ízület katonás rendben, derékszögben áll. Bár ergonómiailag kifogástalan pozícióról beszélünk ebben az esetben, de vajon fenntartható ez órákon át? És valóban egészséges, ha így ülünk egész nap? A válasz trükkös: a helyes ülés kulcsa nem a fenti pozíció rigid megtartásában, hanem a statikus állapot megtörésében, vagyis az ülési szakasz minél gyakoribb megszakításában rejlik.

Ha rendszeresen sportolok, akkor én már mindent megtettem az egészségemért?

A sportos életmóddal kapcsolatban mindenkinek van elképzelése és célja. Néhány dolgot azonban fontos tisztázni annak érdekében, hogy megértsük az ergonómia szerepét az életünkben. 

Képzeljük el, hogy edzés nélkül próbáljuk lefutni a maratont. A sikeres teljesítésre nagyon kevés esélyünk van, és azt hiszem, legbelül egyikünk se gondolja azt, hogy egy ilyen próbálkozásnak köze lenne az egészséghez. A rendszeresség és a kitartás a kulcs minden kitűzött eredmény eléréséhez.

A fenti hasonlatot továbbfűzve, rossz hírem van a sportos olvasóknak is. Mindennapi bioritmusunkban korántsem nevezhető elegendő rendszernek a munka utáni testmozgás, hiszen ha egész nap az irodában gubbasztottunk, szervezetünket nem tudjuk csupán egy gyors sportolással kárpótolni az elszenvedett sérelmekért. A testmozgással kapcsolatban a sportos és az egészséges életmód közti hidat az irodai ergonómiában találjuk.

Hajrá álló meetingek!

Az olyan közismert praktikák, mint a munka megszakítása pár perces felállással, többet segít, mint sejtenénk.A székhez ragadás következtében lassul a keringésünk, így drasztikusan romlik a koncentrációnk. A sokadik kávé helyett elegendő, ha felállunk, hogy felfrissüljünk, és megtaláljuk a hőn áhított megoldást arra a problémára, amivel elakadtunk. Érdemes kipróbálni az álló meetingeket is. Garantáltan produktívabbak és kreatívabbak leszünk! 

Érdemes példát venni a gyerekek napirendjéről. A mindennapi tornaóra meghatározó része az iskolai hétköznapoknak. Bár a sokat szidott sulimenzához hasonló étkezési lehetőségek megtalálhatók a legtöbb irodista életében, érdekes módon a testnevelés kiemelt szerepe igencsak elhalványul az évek alatt. Az irodai torna a leghatékonyabb módszer az egész napos ülés ellensúlyozására. Célzott nyújtó és erősítő gyakorlatokkal tudod javítani a tartásodat, izgalmas egyensúlygyakorlatokkal tudod javítani a koncentrációdat, és a torna végére fejlődik az innovációs készséged, miközben a csapatodnak is egy egészen új arcát ismered meg. 

Az utolsó és talán legfontosabb tanács: ha munka közben valamilyen fájdalmat vagy terhelésre jelentkező fáradtságot érzel, az alábbi beállításokat és szokásokat ellenőrizd. 

Nyakfájdalom: 

A monitor teteje szemmagasságban van?

A szék háttámlája függőleges állásban van rögzítve?

A székkarfa magassága a könyököddel van egy magasságban?

Okostelefont, tabletet, e-bookot szemmagasságban és röviden használod?

Oldalról nézve a fül a váll vonalában van?

Derékfájdalom:

Óránként legalább egyszer felállsz?

A szék háttámasza megtámasztja a derekad homorulatát?

Szoktál sétálni?

Csukló és alkar fájdalma:

Gépeléskor és egér használata közben felülről nézve a középső ujjad az alkar folytatásában van, és nem tér el a kéz tengelye jobbra vagy balra?

Gépeléskor oldalról nézve a kéz síkja csak nagyon kis mértékben emelkedik el az alkar síkjától?

A billentyűzet és az egér mérete illeszkedik a kezed méretéhez? 

Ha ezekre a kérdésekre „nem” a válasz, akkor ideje változtatni.

Amennyiben a panaszok néhány napon belül nem kezdenek enyhülni, minél hamarabb fordulj szakemberhez. Egy kialakulófélben lévő problémát pár kezelés vagy konzultáció alatt meg lehet oldani. Egy krónikussá váló, elhúzódó probléma kezelése akár hosszú hónapokat is igénybe vehet. Miért pazarolnád az idődet fájdalomra?

Ne felejtsd, megelőzni sokkal egyszerűbb, mint kezelni egy problémát. 

A megelőzés 3 alappillére: 

  1. Mozogjunk, lehetőleg munkaidőben is. Ne felejtsük, a mozgás az ízületek alapanyaga. 
  2. Megfelelő tartással és pozícióval végezzük el a munkát.
  3. Hozzánk passzoló eszközökkel dolgozzunk.

Ha ezt a 3 fő szempontot betartjuk, maradandó és a teljes jövőnkre kiható életminőség-javulást tudunk elérni.

 

 A teljes cikk megtalálható az Üzlet és Pszichológia 2020. április–májusi számában. Az újság megrendelhető itt.