Novák Dóra
Becsült olvasási idő: 2 perc
Egészséges-e, hogy az otthonunkat szeretnénk munkahelyszerűvé tenni?!

Melyek azok a környezetpszichológiai elvek, melyeket érdemes szem előtt tartani, mielőtt kialakítjuk az „újnormális” rendszerünket? A hrpwr.hu és az Üzlet és Pszichológia által megrendezett Bent lenni vagy nem bent lenni? – Mindent a munkakörnyezetünkről hosszú távon című konferencián Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus fejtette ki az irodába való visszatérés pszichológiai szempontjait.

Az utóbbi egy évben sokan megéltük, hogy az otthonunk - amely jó esetben a kikapcsolódás helyszíne lenne -, összemosódott a munkavégzési helyünkkel. A home office számos pszichológiai kérdést felvet, s Andrea elődásában ezek közül jó néhányra ki is tért. 

Az irodából való kiszakadás veszteségélménye

Az ember territoriális lény, amely azt jelenti, hogy azokat a helyeket, melyeket használunk, viszonylag hamar (20-25 perc után) a sajátunkként éljük meg. Ha elmegyünk egy előadásra, és leülünk valahova, akkor a mosdószünet után nem is kérdés, hogy ugyanoda szeretnénk visszaülni. 

Természetesen az iroda, ahol a járványt megelőzően életünk meghatározó hányadát töltöttük, elsődleges territóriumnak számít, azaz magas tulajdonlási érzés társul hozzá. Mivel ezt a helyet ideiglenesen – de előre nem látható időre – elvesztettük, ez gyászélményt jelent számunkra, veszteségként éljük meg. 

Egészséges, hogy ennyit látjuk önmagunkat? 

A rendszeressé vált videóhívások egy érdekes jelenséget is magukba foglalnak: megváltozott a személyészlelésünk. Egyrészt sokkal nehezebb egymást megérteni, hiszen korlátozottan tudjuk érzékelni a másik nonverbális jelzéseit. Ami eddig spontán működött, az most rengeteg energiát vesz igénybe – ez az oka, hogy ennyire fárasztóak a virtuális meetingek. Másrészt önmagunkat is sokkal gyakrabban látjuk, ami az énképünkre is hatással van (megnövekedett a plasztikai beavatkozások száma az elmúlt időszakban).

Felborult a rutinrendszerünk

Bár kezdetben örültünk annak, hogy nem kell minden reggel korán kelni és autóba ülni vagy buszra szállni, hogy odaérjünk a munkahelyünkre, valójában ezeknek a mozzanatoknak fontos szerepe volt a rutinrendszerünk fenntartásában és a napunk megfelelő beindításában. Jelen helyzetben ezeknek a folyamatoknak sokkal inkább belülről vezérelteknek kell lenniük.

A COVID-19 véget vet az irodai munkavégzésnek?! 

Korábban az irodák kialakítása során az volt az egyik elsődleges cél, hogy otthonszerű legyen (mely számos pszichológiai csapdát rejt!), ma pedig az vált céllá, hogy az otthonunk legyen munkahelyszerű... Vajon mennyire egészséges ez? Az életterünk és az egyes helyszínek funkcióinak megváltozása jelentős pszichológiai kihívás elé állít bennünket.

Az, hogy a jövőben átalakul az iroda és akár annak funkciói is, az valószínűsíthető. Elképzelhető, hogy tágasabb terek, nagyobb privátszférát lehetővé tevő elrendezés fogja jellemezni a munkahelyeket. A zöldítés fontossága felértékelődik, hiszen ez jótékony hatással van élettanilag és pszichológiailag is a munkavégzésünkre és a lelki ellenállóképességünkre.

Azt, hogy pszichológiailag mennyire vált be a home office, azt még nem tudhatjuk, mert ezt még ennyi idő távlatából nem lehet egyértelműen látni. Az viszont biztos, hogy az irodának mint munkavégzési helyszínnek fontos szerepe van, nem csak amiatt, mert egyértelműbben elkülönül a kikapcsolódási helyszíneinktől és az otthonunktól, de a kapcsolódások és a rutinrendszer fenntartása szempontjából is funkciója van.