A Circulation és az International Journal of Epidemiology két különálló kutatása egyaránt arra jutott, hogy az állva dolgozás semmivel sem egészségesebb, mint az ülve végzett munka – számolt be róla az Index. Sőt, ha napi két óránál többet állsz az íróasztal előtt, az a visszerek és a mélyvénás trombózis kockázatát is növelheti.
Az egyik kutatás, amely 80 ezer brit munkavállaló adatait elemezte, kimutatta: az álló munka sem csökkenti a szívbetegségek vagy a sztrók kockázatát, és a vérnyomásra sem gyakorol pozitív hatást. Tehát azok, akik az állva dolgozással akarták megúszni a mozgást, csalódni fognak – az igazi kulcs a munkaidő közbeni rendszeres mozgás lenne.
Miért gondoltuk, hogy állva egészségesebb?
Az eredmények fényében ideje újragondolni az „állva egészségesebben” mítoszát. Az igazán egészséges irodai életmód még mindig az, ha néha felállsz, sétálsz egy kicsit, és nem csak szék-állvány-szék váltakozásában gondolkodsz.
„Korábbi tanulmányok az ülő és az álló munkavégzés egészségügyi hatásait vizsgálták a vérnyomás, a trigliceridszint vagy az inzulinérzékenység terén. A miénk viszont az első olyan tanulmány, amely kapcsolatot keres az álló munka és a szívproblémák, valamint a visszerek és trombózisok kialakulásának veszélye között”
– mondta Matthew Ahmadi, a Sydney Orvostudományi Egyetem kutatója az El Paisnak, aki hozzátette, hogy korábban sokan hitték, az ülés az új dohányzás, és a szívbetegségek melegágya. Az álló íróasztalos megoldások viszont épp ellenkezőleg, semmilyen extra kockázatot nem jelentettek – de most kiderült, hogy előnyt sem. A Circulation friss tanulmánya szerint az állva dolgozás nemhogy nem csökkenti a szívbetegségek okozta halálozás kockázatát, de az ülés sem feltétlenül az ördögtől való.
Mozdulj meg, különben csak rontasz a helyzeten
Ha eddig azt hitted, hogy az íróasztalnál való állás önmagában megmenti a szívedet, akkor van egy rossz hírünk: mozgás nélkül ez semmit sem ér. Sőt, hosszú távon még árthat is. Ahmadi, a legújabb kutatás egyik vezetője elmondta, hogy a szívproblémák elkerüléséhez nem elég felállni a székről – a vérkeringés serkentéséhez valódi mozgásra van szükség.
A kulcs: napi pár perc mozgás
Ez az eredmény összhangban van egy 2022-es tanulmánnyal, amely kimutatta, hogy már néhány perces intenzív mozgás is jelentős különbséget jelenthet. Mit jelent ez a gyakorlatban? Például:
- Telepakolt bevásárlószatyrot cipelsz haza.
- Lépcsőzöl a lift helyett.
- Gyors tempóban sétálsz munkába.
Ezek az apróságok különösen fontosak, mert a középkorúak 70 százaléka már nem sportol rendszeresen. Nekik életmentő lehet a VILPA: ez az angol betűszó olyan napi 1-2 perces, erőteljes mozgásokat jelent, amelyeket három-négy alkalommal ismételsz meg, és ezzel akár 40 százalékkal csökkentheted a szívbetegségek kockázatát.
A kardiológusok arra is figyelmeztetnek, hogy ha sokáig ülsz vagy állsz egy helyben, a vér „lezuhan” a lábaidba, a vérnyomásod megemelkedik, és az agyadhoz, szívedhez sem jut elég vér. De amint elkezdesz mozogni – sétálsz, telefonálsz közben, vagy akár csak lábujjhegyre állsz – az izmok dolgozni kezdenek, és helyreáll a keringésed.
