A magyarok szeretnének egészségesen és sokáig élni, miközben e célokért szó szerint a minimumot sem teszik meg – ez az egyik legfőbb megállapítása a korábban nálunk is megjelent reprezentatív kutatást összefoglaló cikknek.
Vagyis a magyarok jó része úgy szeretne jó életet élni, hogy döntő többségük fizikailag inaktív életet él, miközben elképesztően kalóriadúsan és egészségtelenül táplálkozik.
Ennek eredményeképpen Magyarországnak például sikerült felküzdenie magát a világ legelhízottabb nemzetei közé egészen a kétes értékű negyedik helyig. Érdemes tudatosítani: a túlsúly- és az elhízás nem ideológiai- vagy esztétikai, hanem egészségiállapot-kérdés. De problémát jelent a dohányzás magas szintje és sajnos az „egymillió alkoholista országa” kifejezés mögött is valódi alkoholbetegek vannak az e függőségekből fakadó egészségi állapotromlás és halálozások magas számával.
Innen nézve nem érdemes azon csodálkozni, hogy a magyar lakosság vezető helyen szerepel többek között a szív- és érrendszeri-, valamint a daganatos megbetegedéseket és halálozásokat illetően. Ahogy azon sem, hogy a születéskor várható élettartam a férfiaknál csupán 70, míg a nők esetében 77 év. Az egészséges életéveket tekintve is van még bőven mozgástér: az Eurostat adatai szerint a magyar lakosság a középmezőnyben helyezkedik el (nők 63,5, férfiak 61,6 év) ugyanakkor tizenhárom uniós országban jobb a helyzet, a „bezzeg” svédek pedig mindkét nemet tekintve közel 73 évvel állnak az első helyen. A mentális egészség megőrzésével-fejlesztésével kapcsolatos általános és elutasító, gyakran címkéző attitűd egyik legszomorúbb mutatószáma a befejezett öngyilkosságok lakosságarányosan világszinten is döbbenetes mértéke.
Felvetődik a kérdés: ki a felelős az egészségéért?
A már említett kutatás legmegdöbbentőbb megállapítása a magas szintű inaktivitás és a tudatos cselekvésre való hajlandóság alacsony szintje, és persze a reflexszerű bűnbakképzés. Az előbbieket illetően csak akkor lehet megfelelő eredményeket elérni, ha az egyén szintjén pontosan ismert minden akadályozó tényező, s feltárultak a lehetséges motivációs eszközöket a reálisan megfogalmazott célok elérése érdekében.
A stressz pedig valóban az életminőséget meghatározó szereplő: kis mértékben dopping, ám a magas szintű és tartós mértékű stressz valóban rizikótényezőt jelent a fizikai- és a mentális egészségi állapotra nézve. Viszont a stressz megfelelő módon, akár egy egyszerű légzéstechnika elsajátításával is kezelhető, hatása csökkenthető. Ugyanakkor az egészségünkért és az életminőségünkért súlyos hiba és önfelmentés csak és kizárólag a stresszt megnevezni – főleg, hogy a stressz gyakran inkább okozat, mint ok –, ugyanis ezeket számos más tényező együttes jelenléte és hatása határozza meg (Forrás: Egészség elvitelre – Minden, amit önmagadért tehetsz című interaktív egészségfejlesztő könyv, Semmelweis Kiadó 2021).
Egy ember egészségét és az életkilátásait meghatározó legfontosabb tényezők:
- Környezeti hatások (7 százalék)
- Egészségügyi ellátórendszer (11 százalék)
- Testi adottságaink (22 százalék)
- Társadalmi és szociális helyzetünk (24 százalék)
- Az életmódunk (36 százalék)
Csodavárás helyett
Tehát jól látszik, hogy noha vannak determinisztikus vagy az egyén kontrollján kívül eső tényezők és körülmények, alapvetően mégis csak
az ő gondolkodásmódján és döntésein múlik az egészsége, az egészségben eltöltött éveinek száma s az élethossza is.
Egyértelmű, hogy a hosszú és egészséges élet csak életmód- és szemléletváltással teljesülhet, aminek legfontosabb eleme a személyes elköteleződés megerősítése és az egészségcélok felállítása, majd az aktuális életstílus hibáinak azonosítása, a megfelelő eszközök és lehetőségek feltárása és kiválasztása, a cél felé vezető út megrajzolása és az aktív cselekvés. Igen, megtörténhet, hogy oda a nasi vagy hogy hajnal ötkor kell kelni egy kis edzés miatt. Egy ilyen változás persze lehet könnyebb –amikor csak pici dolgokon szükséges változtatni – és nehezebb is, éppen ezért érdemes megkeresni a hasonló gondolkodású embereket (családtagok, barátok, ismerősök) vagy szakember támogatását is igénybe venni.
Ám az is igaz, hogy Magyarországon az egészséges életmód ethosza még nem tudott megerősödni, sokkal inkább a pálinkakultusz, a bőséges lakomák és nagy ivászatok viszik a prímet.
Vagyis aki más úton akar járni, annak erősen nehezített pályán kell játszania.
De az a jó hír, hogy még így sem lehetetlen a győzelem.
A cikk szerzője
Lippai Roland
Life- és karrier coach
Lifedriving


