Magyarországon a munkaadóknak – ha az általuk foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma meghaladja a 25 főt, ugyanakkor a megváltozott munkaképességű munkavállalók (MMK) átlagos állományi létszáma nem éri el az 5 százalékot – rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük. A rehabilitációs hozzájárulás összege megegyezik az adott év első napján érvényes minimálbér összegének kilencszeresével, ami az idei évben jelentősen emelkedett. E tényező jelentős pénzügyi ösztönzést jelent azon munkáltatók számára, akik több mint 25 fős munkaerőt alkalmaznak.
„A rehabilitációs hozzájárulás idei 2 088 000 Ft/fő/év összege és a jelenlegi gazdasági környezet együttesen jelentősen megnövelte a munkaadók érdeklődését az MMK-szegmens felé. Egyértelműen látszik az ösztönző rendszer működőképessége, de még továbbra is jelentős munkaerő-kapacitás áll rendelkezésre. 2011-ben a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak még csak 18,5 százaléka folytatott keresőtevékenységet, ugyanakkor idén ez az arány a KSH eddigi adatai alapján meghaladja a 45 százalékot. A vizsgált időszakban több mint negyvenezer ember állt munkában.” – fogalmazott Gécsek Marcell, a Pannon-Work rehabilitációs üzletágvezetője.
Hazánkban a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatottsága még mindig nem éri el az 50 százalékot, miközben az egészségkárosodás nélkül élők több mint 96 százaléka folytat valamilyen kereső tevékenységet. A társadalmi felelősségvállalás (Corporate Social Responsibility –CSR) szempontjain túl talán a legfontosabb érv az MMK-munkavállalók foglalkoztatása mellett az, hogy megfelelő integrálásuk a cégek/vállalatok életébe jó megoldást jelenthet a váratlanul felmerülő, de kisebb volumenű munkaerő igények kielégítésére.
Nagyobb körültekintésre van szükség a kiválasztás során
Az MMK-munkavállalók kiválasztása az átlagosnál nagyobb figyelmet és körültekintést igényel, hiszen – a képzettségnek és a tapasztalatoknak megfelelő pozíció megtalálása mellett – fontos tekintettel lenni az egészségkárosodás típusára és mértékére is. Ugyanakkor, ha a munkaadók nyitottságot tanúsítanak és szakértők bevonásával megtalálják a szervezetbe hatékonyan integrálható megváltozott munkaképességű kollégát vagy kollégákat, akkor mindenki számára előnyös helyzetet teremtenek. A megváltozott munkaképességű emberek képesek a számukra jól megválasztott munkakörben az értékteremtő munkavégzésre és jó teljesítményre. Mindemellett a foglalkoztatásuk – a kedvezmények igénybevétele mellett – jóval költséghatékonyabb lehet a munkaadók számára.
Amikor egy szervezet döntést hoz a megváltozott munkaképességű kollégák foglalkoztatása mellett – mielőtt elindítja a belső átvilágítási és a keresési/toborzási folyamatát – első lépésben kiemelt figyelmet kell fordítania a kollégák érzékenyítésére és tematikus képzésre. Erre azért van szükség, mert az MMK-fogalomkör alapos megismerése és a naprakész, tényszerű információk ismerete együttesen segítenek a megváltozott munkaképességű emberek munkaerőpiaci integrációját nehezítő tévhitek és rossz berögződések leküzdésében. A megismerés és az őszinte, nyílt kommunikáció elengedhetetlen tényezők a befogadás és támogatás elősegítés érdekében. Mindez nagy jelentőséggel bír nem csak MMK-munkavállalók, hanem a szervezet valamennyi tagja számára is.
„Partnereink visszajelzése alapján egyértelmű, hogy az MMK-munkavállalók belső motivációja nagyobb, s emiatt pontosabbak és megbízhatóbbak az egészségkárosodás nélkül élő társaiknál, tehát a bizonyítási vágy és a lojalitás egy jól tervezhető munkaerő bázist eredményez. Az igény és az elköteleződés egyre nagyobb az irányukban, viszont a foglalkoztatottságuk nem mutat jelentős növekedést a tavalyi évhez képest, pedig még mindig nagy potenciál van ebben a munkaerőpiaci csoportban, hiszen összességében több tízezer fős tartalékkal számolhatunk. Tapasztalataim szerint a munkáltatók egyre nyitottabbak és a nagyobb foglalkoztatók is elkötelezték magukat a MMK-dolgozók foglalkoztatásának irányába.” – hívta fel a figyelmet Gécsek Marcell.
A várakozások szerint a pozitív tendencia erősödésére lehet számítani, ugyanis az MMK-munkavállalók foglalkoztatása terén tapasztalattal bíró szervezetek tudják, hogy a megfelelő pozícióban alkalmazott, megfelelő személyek minden szakmai- és munkáltatói elvárásnak, kihívásnak megfelelnek, s a jelenlétük sok esetben mérhetően is egy befogadóbb, produktívabb munkakörnyezetet eredményez.
A Pannon-Work cégcsoport országos szinten 17 irodájában és képviseletén keresztül jelentős létszámban foglalkoztat megváltozott munkaképességű munkavállalókat. Szakemberekből álló csapatukkal segítséget nyújtanak kiválasztás-, a szervezetekbe való sikeres integráció és a támogatás folyamataiban, valamint a rehabilitációs hozzájárulás elszámolásában is.
(x)
