hero
Kertész Lilla
Becsült olvasási idő: 3 perc
A kreativitás hatása a munkahelyi teljesítményre

Júniusban a HRPOWER-en a KREATIVITÁS témakörét helyezzük a középpontba. A mai, rendkívül gyorsan változó üzleti világban a kreativitás elengedhetetlen tényezővé vált, ha a cégek versenyelőnyhöz szeretnének jutni. A kreativitás a munkahelyi teljesítmény mozgatórugója is lehet. Nem véletlen az sem, hogy a szervezeti kultúrákat taglaló modellek között gyakran találkozunk az „innovatív szervezeti kultúra” fogalommal is. Az innováció és a kreativitás kéz a kézben jár és egy kreatív, innovatív kultúra nemcsak megerősítheti az elkötelezettséget a munkahelyen, de arra is ösztönözheti az egyéneket és csapatokat, hogy folyamatosan jobb teljesítményre törekedjenek. Ebben a cikkben Kertész Lilla bemutatja a kreativitás teljesítményre gyakorolt hatásait és hoz néhány olyan módszert is, amivel kialakíthatunk egy kreatívabb, és ezáltal eredményesebb munkakörnyezetet is.

Hogyan befolyásolja a kreativitás a teljesítményt?

Hatékonyabb problémamegoldás: A kreativitás hatására javul a problémamegoldási képesség, hiszen új szemszögből közelíthetőek meg a problémák.

Fokozott innováció: A kreatívan gondolkodók innovatívabbak is, mivel összekapcsolnak látszólag nem összetartozó ötleteket és koncepciókat, valamint a „dobozon kívül gondolkodnak”, ezáltal új megoldásokat tudnak adni a kihívásokra. A kreatív, innovatív ötletek pedig növelik a teljesítményt és a hatékonyságot is.

Fokozott rugalmasság és reziliencia: A kreatív személyek gyorsabban tudnak alkalmazkodni a  hirtelen megváltozott környezeti és külső feltételekhez, gyorsabban észrevehetik az üzleti és gazdasági trendeket, nagyobb valószínűséggel vállalnak kalkulált kockázatokat, illetve fedeznek fel ismeretlen területeket, kísérleteznek új ötletekkel a saját szakterületükön belül is, mely áttörő sikerekhez és versenyelőnyhöz is juttathatja a vállalatokat.

Hatékonyabbá válik a termék-és szolgáltatásfejlesztés: A kreatív személyek észreveszik azokat a felhasználói és ügyféligényeket, amelyek eddig nem kerültek kielégítésre és ezen igények mentén új termékek és szolgáltatások vagy funkciók jöhetnek létre, ezzel jelentősen növelve a cég eredményességét, ami akár a profitra is hatással van.

A kreatív személyek folyamatosan fejlődni akarnak, ez egyfajta “üzemanyag” is a számukra. A folyamatos fejlődés pedig jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy egy szervezet megtartsa vagy elérje a versenyelőnyt.

Milyen módszerekkel fejleszthető a kreativitás a magasabb teljesítmény érdekében?

Gamification, vagyis játékosítás: Már Magyarországon is egyre népszerűbbek a játékosítás alapú képesség-fejlesztő programok, ahol a résztvevők játékos módon sajátíthatnak el értékesítési vagy vezetői készségeket. Ha szeretnéd növelni a cégedben a teljesítményt, találjatok ki egy olyan játékosított rendszert, amivel szórakozva, játékos módon ösztönözheted a munkatársakat a jobb teljesítmény elérésére. Például kitalálhattok egy pontrendszert, ahol a „játékosok” vagyis a munkatársak vagy csapattársak pontokat gyűjthetnek, szintet léphetnek és meghatározott pontszám vagy szintlépés esetén valamilyen jutalomban vagy díjban részesülhetnek. Az egyes csapatok egymás ellen is versenyezhetnek és a cél az, hogy minél több feladatot elvégezzenek egy adott idő alatt, melyek szintén pontokat vagy jutalmakat érnek. Ha szeretnél megtervezni egy játékosított programot a teljesítmény növelésére, bevonhatod a munkatársakat is a program kidolgozásába, hogy a kreatív ötleteiket ők is megosszák, mi tetszene nekik a legjobban, hogyan lenne a legjobb a játék.

Bátorítsd az innovációs kultúrát! Ha jelenleg egy tradicionálisabb szervezeti kultúrában dolgozol és a menedzsment célja az, hogy elmozdítsátok a szervezetet egy innovatívabb szervezeti működés irányába, akkor a kreativitás támogatása elengedhetetlen feladat. A kreativitást úgy erősítheted a szervezetben, ha lehetőséget teremtesz a nyitott és transzparens kommunikációra illetve az ötletek és gondolatok szabad megosztására. Sok, hagyományos szervezeti kultúrában a munkatársak tartózkodnak attól, hogy megosszák a véleményüket és az ötleteiket, mert félnek attól, hogy annak negatív következményei lesznek. Ahhoz, hogy a kreativitás utat törjön magának, érdemes lehet átalakítani például az értekezlet kultúrát olyan módon, hogy minden résztvevőt aktív szerepvállalásra késztessen.

Teremtsd meg az időt és a helyet a kreativitás számára: Az időbeli korlátozások, a szűk határidők és egy nagyon gyors tempójú munkakörnyezet mind gátat szabnak a kreativitásnak. A Google szervezeti kultúrájának például része az, hogy hét egyik napján mindenki a cégnél valamilyen kreatív, a mindennapi munkájától eltérő feladatot végez: belenézhet egy másik csapat projektjeibe, új ötleteket dolgozhat ki vagy kísérletezhet új lehetőségekkel. Kövesd te is a Google-t és alakíts ki teret és időt, amit a munkatársaid kreativitással tölthetnek. Biztosítsd a lehetőséget az innovációra!

Bátorítsd a tanulást és a folyamatos fejlődést a szervezetben! Ha az előző pontban említett tér és idő megteremtődik, akkor beleláthatsz más divíziók munkájába is, ezzel sokkal jobban megérted a céged működését és ez lehetőséget teremt arra is, hogy megoldj lappangó szervezeti nehézségeket, amelyek egyébként csökkentik a teljesítményt. A kreativitás serkenthető olvasással, tanulással, új készségek elsajátításával. Ha tehát szeretnéd, hogy a legjobb ötletek és a magasabb szintű hatékonyság legyen jellemző a cégedre, akkor biztosíts tanulási lehetőséget a munkatársaknak. Szervezz nyelvi kurzusokat vagy küldd el a legjobb szakembereidet továbbképzésre vagy szakmai konferenciákra! Tarts lépést a szakmai trendekkel azáltal, hogy részt veszel az iparági rendezvényeken.

A fenti módszerek alkalmazásával elősegítheted a szervezetben megbújó, rejtett kreativitás felszínre kerülését és kiaknázását, az egyének és csapatok rejtett erőforrásainak kibontakoztatását. A kreativitás, mint szervezeti érték nem csak az innovációt erősíti, de a versenypiacon is előnyösen pozícionálja a szervezetet a folyamatosan változó ipari trendek sűrűjében.