„Minden adott, hogy egyre többet internetezzünk, és miért is ne tennénk, hiszen az online médiumok sokkal interaktívabb, dinamikusabb, változatosabb, és közösségibb élményt nyújtanak, mint offline elődeik. Nem véletlen, hogy a felhasználói szokásokkal összhangban egyre több funkció került át az online térbe, legyen szó utazásszervezésről, párkeresésről, banki ügyintézésről, vagy épp álláskeresésről és persze toborzásról” – kezd bele a témába Rényi Balázs.

A figyelemért folytatott harc

A szinte állandó online jelenlét egyet jelent a folyamatos tartalomfogyasztással, böngésszük akár a közösségi oldalakat, a hírportálokat, vagy hívjuk segítségül a Google-t egy számunkra fontos kérdésben.

Ez online marketinges oldalról hatalmas nyomás, a harc ugyanis folyamatosan zajlik a felhasználók figyelméért. Egy divatos közgazdasági kifejezés, az attention economy is éppen arra utal, hogy napjainkban a figyelem vált a legértékesebb ritkasággá. A közösségi oldalakon jellemzően egy-két másodpercet szánnak a felhasználók egy-egy poszt befogadására: az üzeneteknek tehát nem pusztán figyelemfelkeltőnek kell lenniük, de gondosan kell ügyelni arra is, hogy a tartalomra leginkább fogékony célcsoportot az egyébként legrelevánsabb helyen és legideálisabb pillanatban szólítsuk meg – vallja Rényi Balázs.

A kihívás tehát nemcsak a tartalmat tekintve óriási, de az is lényeges kérdés, hogy hol, mikor, milyen gyakorisággal jelenjen meg a jól megkomponált szöveg, kép, videó. „Ez aprólékos munkát, rengeteg tervezést igényel, és igaz a HR szegmensre, de az összes egyéb területre is. A toborzást a fentieken túl a munkaerőhiány is nehezített pályára állítja, ami még kiélezettebb versenyt eredményez – győztes pedig csak az lehet, aki az onlinemarketing-tudást a leghatékonyabban képes ötvözni a recruitment alapokkal” – teszi hozzá az interjúalany.

Az online tér tagadhatatlan előnye

Bár nem könnyű megragadni a releváns felhasználók, potenciális jelöltek figyelmét a zajos online platformon, de nem is lehetetlen.

Az offline térrel szemben az online rendkívüli előnye, hogy nagyon sok adatot generál: bármerre is kattintunk, nyomokat hagyunk magunk után, ami aztán komoly segítséget nyújt az online marketing kampányok során. Ahhoz, hogy az adathalmazt a javunkra fordítsuk, és az ne temessen minket maga alá, megfelelően kell szűrnünk és priorizálnunk a rendelkezésünkre álló információkat, majd pedig a döntéseinket is adatalapon kell meghoznunk, ellenkező esetben ugyanis csak feltételezések mentén tapogatódznánk, és az eredményeink is csupán esetlegesek lennének – hangsúlyozza a szakember.

Az adatok nagyon jól definiálhatóvá teszik a célcsoportot, és szofisztikált célzást tesznek lehetővé. „A keresők és a közösségi felületek pontosan tudják, hol vásárolunk, mit olvasunk, mely témák érdekelnek bennünket, és éppen ezekhez igazodva igyekeznek releváns tartalommal felölteni számunkra a hírfolyamot. Az álláshirdetések is éppen ezen információk alapján válnak jól targetálhatóvá, így tudjuk például – ha erre van szükség –, egy IT cég vezető pozícióját csak a 30 és 40 év közötti, fővárosi, középvezetői pozícióban dolgozó, az informatika iránt elkötelezett felhasználók számára megjeleníteni” – részletezi Balázs.

Mérni, mérni, mérni!

A tartalom a fenti analógiát követve szintén pontosan tervezhető, ahogy az is, hol működhet a leghatékonyabban az adott kreatív. „Összevethető, hogy két eltérő tartalom közül melyik talál be inkább egy adott célcsoportnál. Elképzelhető például, hogy a fehérgalléros állásoknál a letisztult képek hatásosak, míg az alacsonyabb képzettséget igénylő álláshirdetéseknél más vizuális jegyek működnek. A lényeg, hogy mindig mérjünk” – figyelmeztet interjúalanyunk. 

És hozzáteszi: „Azt is fontos szem előtt tartanunk, hogy mindannyian másképp internetezünk, másképp viselkedünk, így a felhasználói utak, az ún. user journey-k nagyon sokfélék és összetettek lehetnek, vagyis addig, amíg valaki megpályáz egy állást, akár három-négy alkalommal is találkozhat az adott hirdetéssel, különböző formákban és felületeken. A rendelkezésünkre álló adatokkal ezek a különbségek is lemodellezhetővé válnak: az attribúciós modellek éppen azt mutatják meg, hogy egy-egy médium milyen mértékben járult hozzá a konkrét célunk teljesítéséhez – eszerint tudjuk súlyozni, hogy mely csatornát milyen mértékben alkalmazzunk kampányunk során.”

Új műfaj születőben

A képlet nem egyszerű. A toborzás új értelmet nyer az online térben, hiszen sikere legalább annyira múlik az online marketingkampányokon, mint a proaktív recruitment hozzáálláson. Szerteágazó, naprakész tudásra és komplex szemléletre van tehát szükség ahhoz, hogy képesek legyünk megszólítani és jelentkezésre bírni a potenciális pályázókat, és ehhez bizony olyan eszközöket kell hatékonyan alkalmaznunk, amelyek korábban akár teljesen ismeretlenek voltak a számunkra. Más lehetőség nincs…