Miért választottad a HR szakmát?

A HR az a szakma, amelyik egy viszonylag nyugodt és biztosnágos munkát garantál azzal egyetemben, hogy közben másoknak tudok problémáknak a megoldásában segédkezni. Korábban nem feltétlenül tudtam volna magamat egy segítő szerepben elképzelni, de az egyetemen sikerült belelátnom a HR szakma mélyebb rétegeibe, amelyek megtetszettek. Leginkább úgy szeretnék segíteni, hogy az emberek ne kerüljenek a munkahelyi kiégés folyamatába és sikeresen megtudjuk ezt előzni közösen. A kiégés egy „népbetegségként” is felfogható a mai munka világában, hiszen rengeteg feltételnek és embernek kell megfelelnünk (akár munka, akár magánélet), amely magunkra nyomja a súlyát. Ebben szeretnék valamilyen változást elérni a munkám során.

Hogyan képzeled el az ideális karrierutad, és milyen lépéseket teszel ennek elérése érdekében? 

Az ideális karierrút szerintem alulról kezdődik, vagyis inkább még korábbról: az iskolapadból. Miután sikeresen elsajátítottam minden tudást, amelyre szükségem lesz a munkám folyamán, azután tudok előrelépni és közben is tanulni, képezeni magamat. A legjobban az angol „babysteps” kifejezés tudja körülírni a karriertervemet, vagyis mindig az aktuális lépcsőfok elérése és megugrása a cél, nem szabad rögtön az egésznek a végére ugrani. Egy megtervezett, alapos és folytonos karrierút az, amelyik a legkorábban és a legmélyebb alapokkal eljutatatt a végső célhoz.

Mi motivál téged leginkább a munkában, és hogyan tudják ezt a munkáltatóid támogatni?

Jelenlegi munkámban sikeresen eltudom sajátítani a HR szakma igazi összetevőit és jellegzetességeit, amelyek segítenek a következő lépcsőfok elérésben. Amint úgy érzem, hogy minden szükséges részt megtanultam és 100%-osan értek, akkor tudok továbblépni egy másik pozícióba, amely még többet tud nekem adni. A végső célom az, hogy tisztában legyek a munkahelyi szabályozásokkal, onboarding, offboarding, invoicing területeivel, amellyel akár egy saját vállalkozást is eltudok kezdeni. A munkáltatóm biztosít tanulási, továbbfejlesztési platformokat, illetve olyan feladatokat, amelyek kihívást és gondolkodást igényenelnek, hogy minden napon megfelelően aktív legyen. Ezenfelül egy rendezett, modern és tiszta munkakörnyezetet, ami segít a fókuszom megőrzésében.

Hogyan kezeled a munkahelyi stresszt, és milyen technikákat alkalmazol a feltöltődéshez?

A munkahelyi stressz kezelése egy hozzám nagyon közel álló téma, mivel a szakdolgozatomat is ebből írtam a mesterszakon. Minden embernek más segít és máshogyan tudja leküzdeni a stresszt, nálam semmilyen különleges dologból nem áll ez. A legfontosabb, hogy a nap végén le tudjam csukni a laptopot és lezárjam magamban az aznapi eseményeket, mert szükséges elválasztani a munkát a magánélettől. Legtöbb esetben (munka végeztével) nekiállok az otthoni dolgoknak az elvégzéséhez, amelyek kizökkentenek a munkából, majd ha ezekkel végeztem olyan tevékenységet végzek, amely kikapcsol. Játszok valamilyen konzolos játékkal (akár egyedül, akár barátokkal), időt töltök a menyaszonyommal, foglalkozom a törpesünijeinkkel, vagy éppen találkozok valamelyik barátommal. 

Hogyan viszonyulsz a hagyományos munkaidőhöz, és milyen alternatív munkarendeket tartanál előnyösnek?

Személyes véleményem szerint nincsen baj a hagyományos munkaidővel, hogyha az ember azt megfelelően be tudja tartani. A legfontosabb szerintem, hogy az ember tudja, mikor kell szünetet tartani, és be is tudja azt a napot úgy fejezeni, hogy a végén a követekezőnek a teendőire felkészült. Otthonról dolgozom az időm nagy részében, így sokan gondolják, hogy könyebb beosztani egy napomat, de ez nem így van. Sokkal nehezebb betartani ezeket a szüneteket és befejezni a munkát, mert teljesen magadra vagy utalva és nincs kihez viszonyítani, de nyilván megvannak ennek is az előnyei. Érdekes gondolat és kísérlet lehetne a négynapos munkahétnek a bevezetése, amely néhány országban már működik, de az is tud veszélyes lenni, hiszen akkor egy nap 10 óra munkából állna, és szerintem a produktivítás már szerdára jelentős csökkenésnek indulna, nem is beszélve a csütörtökről. Jelenleg szerintem a hagyományos munkaidő teljes mértékben megfelelő. 

Szerinted miben segíti az AI és a digitalizáció fejlődése a HR-t?

Az AI egy nagyon felkapott dolog lett az utóbbi időben, és természetesen rengeteg előnnyel, de hátrányokkal is jár, hogyha nem tudja az adott személy megfelelően helyén kezelni ezt. Legfőképp jelenleg a HR-ben adatok összesítésében, illetve előszűrésben jelenthet majd a jövőben nagy segítséget, de ennek az etikai határai is megvannak, mert nem férhet csak úgy hozzá egy harmadik fél személyes adatokhoz, szóval a HR területén jelenleg nincsen óriási haszna, de van benne bőven potenciál. A digitalizáció pedig már elengedhetetlen szinte minden munkában, ezalól a HR sem kivétel. Ennek a segítségével sokkal gyorsabban tudunk haladni a napi riportokkal és anyagokkal, amelyek könnyebben összesíthetőek és felhasználhatóak.

Milyen elvárásaid vannak a vezető(i)ddel szemben, és hogyan tudnak ők leginkább támogatni téged?

Talán abban tudnának a leginkább támogatni, hogy segítenek pontosan meghatározni egy-egy nagyobb projekt után a megfelelő utat számomra és lehetőséget kínálnak a fejlődésre/továbblépésre. Több opcióra van szükségünk, amelyek segítenek az összes lehetséges utat meghatározni, így a legjobb karriertervet kiválasztani és mindig a megfelelő irányba lépni. 

Mit tanácsolsz, hogyan kezeljék a vállalatok a generációk közötti különbségeket?

Minden generáció más és más a munka világában, hiszen máshogyan vélekednek magáról a munkáról és a világról is. Nehéz mindenkinek megfelelni, de azzal lehetne a legjobban elősegíteni köztük a megfelelő munkavégzést, hogy mindkét irányból kompromisszukat kell kötni a másik fél javára. Arra gondolok itt, hogy a fiatal generációnak nincs feltétlenül szüksége a napi meetingekre, mert pontosan tudják, hogy mi a dolguk, de az idősebb generáció szeret tisztában lenni minden nap szóban is a munkahelyi feladatokkal még akkor is, ha azok nem is különböznek a többitől. A lényeg, hogy úgy tudjon a két generáció együttműködni, hogy közben egyik fél érdeke se sérüljön és ezt talán egy közös céllal lehet elérni, amely megegyzik a munkáltató céljával.

Mennyire fontos számodra a munkahelyi diverzitás és inklúzió, és milyen lépéseket vársz el ezzel kapcsolatban a munkáltatódtól?

Számomra a munkahelyi diverzitás kiemelten fontos, mert egy sokszínű csapat nemcsak igazságosabb környzetet teremt, hanem segít a kreativitásban és innovációban. Úgy gondolom a munkában akkor lehet a legjobban és leghatékonyabban dolgozni, hogyha mindenki biztonságosan el tudja mondani a véleményét, így esetleg egy más nézőpont miatt egy vita keretében ezt megbeszélni.

Mi a legfontosabb dolog, amit a munkád során tanultál?

A legfontosabb talán az, hogy nem vagy mindig egyedül és nem is szabad úgy érezned magad, mert azért van a csapat, hogy segítsen neked és közösen oldjátok meg a feladatokat. Egy csapattal eloszlanak a terhek és mindenki egyaránt részt vesz a megoldásban így a felelősség és a siker is eloszlik.

Kit javasolsz következő interjúalanynak és mit kérdeznél tőle?

Papp Nikolettnek szól a kérdés: 

Szerinted mitől érzi magát egy munkavállaló valóban megbecsültnek, és ezt a te munkáltatód hogyan biztosítja?