Kristó-Torma Noémi kérdése Hozzád: Mi volt az elmúlt időszakban a legmeghatározóbb „aha-pillanatod” HR-esként?
Egy kreatív ötlet révén éltem át AHA-élményt a munkahelyemen. Elindítottam az irodai liftben egy kis pozitív megerősítős hullámot: először egy apró post-it-et helyeztem ki motiváló üzenettel, majd további post-it-eket és tollakat tettem ki, hogy a kollégák is folytathassák a kezdeményezést. A terv bevált: örömmel láttam, ahogy a kollégák beszállnak a liftbe, felírnak új üzeneteket vagy éppen olvasgatják a már meglévőeket. Azóta a lift egyik oldala teljesen megtelt!
Miért választottad a HR szakmát?
Mondhatni, a HR szakma „választott engem”. Középiskolában volt pszichológia órám, és már ekkor eldöntöttem, hogy ebbe az irányba szeretnék orientálódni. Egyetemi éveim alatt a szociál- és szervezetpszichológia órák különösen magukkal ragadtak, ezért jelentkeztem végül a munka és szervezetpszichológia szakirányra. A mesterképzés utolsó évében HR gyakornokként helyezkedtem el. Innen indult a pályafutásom, és azóta is szeretem ötvözni a pszichológiai szemléletet a HR feladatokkal. Számomra a HR nem csupán szakma, hanem lehetőség, hogy a két területet összehangolva használjam.
Hogyan képzeled el az ideális karrierutad, és milyen lépéseket teszel ennek elérése érdekében?
Karrierem jelenleg egy olyan szakaszban tart, amely különösen inspiráló számomra, mert lehetőséget kaptam vezetői feladatok ellátására. Bár ez gyakran kihívásokkal jár, minden tapasztalat értékes, és segít abban, hogy tudatosabban és magabiztosabban vezessem a csapatomat. Élvezem, hogy próbára tehetem magam ebben a felelősségteljes szerepben, miközben új készségeket sajátítok el és folyamatosan tanulok a tapasztalataimból és a visszajelzésekből.
Mi motivál téged leginkább a munkában, és hogyan tudják ezt a munkáltatóid támogatni?
Ez a szakma lehetőséget ad számomra arra, hogy a saját személyiségemet és gondolkodásmódomat beépítsem a munkámba, miközben ötvözhetem a pszichológiai szemléletemmel. Motivációt jelent, amikor a kollégák bizalommal fordulnak hozzám akár szakmai, akár személyes témákkal, hiszen a munka és a magánélet elválaszthatatlanul hatnak egymásra.
Fejlődésemet a munkáltatói oldalról rendszeres visszajelzések, képzési lehetőségek és szakmai kihívásokat jelentő feladatok segítik. Emellett fontos számomra, hogy a vezetők és a kollégák nyitottak legyenek az ötleteimre és javaslataimra és partnerként kezeljenek a közös munkában.
Hogyan kezeled a munkahelyi stresszt, és milyen technikákat alkalmazol a feltöltődéshez?
Stresszes helyzetekben a jól bevált légzőgyakorlatokhoz fordulok, vagy hallgatok egy kis zenét, ami segít megnyugodni és visszanyerni a fókuszt. Nagy erőt ad számomra a csapatom támogató hozzáállása is: ha látják rajtam a feszültséget, gyakran elhangzik a kedves mondat – „kérsz egy ölelést?” –, és ilyenkor tényleg élek is ezzel a lehetőséggel. A hosszabb távú kiegyensúlyozottság érdekében pedig rendszeresen jógázom, ami nemcsak a testet erősíti, hanem a mentális feltöltődést is támogatja. Nagyon szeretek kirándulni és túrázni, ezért igyekszem szabadidőm minél nagyobb részét ezzel tölteni. Emellett szívesen, és rendszeresen olvasok. Ezek segítenek abban, hogy megőrizzem a belső harmóniámat, és a kihívások ellenére is kiegyensúlyozott maradjak a mindennapokban.
Hogyan viszonyulsz a hagyományos munkaidőhöz, és milyen alternatív munkarendeket tartanál előnyösnek?
Pályafutásom kezdetén hagyományos, kötött munkarendben dolgoztam, ami akkoriban megfelelőnek bizonyult számomra, hiszen így tudtam elsajátítani az alapokat és megismerni a munka világának működését. Az évek során azonban azt tapasztaltam, hogy a munkavállalói igények és a munka világáról alkotott kép is sokat változott. A mai generációk számára a rugalmasság már nem csupán előny, hanem elvárás is, hiszen komoly hatással van a motivációra és a dolgozói elégedettségre. Én személy szerint a rugalmas munkarend híve vagyok, mert úgy érzem, ez biztosítja a legjobb egyensúlyt a szakmai hatékonyság és a magánélet között.
Szerinted miben segíti az AI és a digitalizáció fejlődése a HR-t?
Az AI napjaink egyik legnagyobb innovációja, amely a HR területén is forradalmi változásokat hozott, bizonyos folyamatokban hatékony segítséget nyújthat. Én is rendszeresen alkalmazom a munkámban, ezért folyamatosan képzem magam ezen a területen. Jelenleg egy is olyan képzésen veszek részt, amely segít megtanulni, hogyan integrálhatjuk megfelelően az AI adta lehetőségeket a toborzás-kiválasztásban. Bár sok előnnyel jár az AI térnyerése a HR területen is, fontos kiemelni, hogy a szakmában szükség van valódi emberi kapcsolódásra és empátiára, melyet a virtuális tér nem tud pótolni.
Milyen elvárásaid vannak a vezető(i)ddel szemben, és hogyan tudnak ők leginkább támogatni téged?
Számomra nagyon fontos, hogy a vezetőm ne csupán szakmailag, hanem érzelmileg is támogató legyen, és rendszeresen adjon visszajelzést a munkámról. Nagyra értékelem, ha nyitott az ötleteimre és javaslataimra, figyelembe veszi a véleményemet, és lehetőséget ad a különböző helyzetek értékelésére és megoldására.
Mit tanácsolsz, hogyan kezeljék a vállalatok a generációk közötti különbségeket?
HR-esként úgy gondolom, hogy a generációk közötti különbségek kezelése kiemelten fontos téma, amivel tudatosan kell foglalkoznia minden vállalatnak. Érdemes belső tréningeket, workshopokat tartani, ahol a munkavállalók jobban megismerhetik az egyes generációk sajátosságait, erősségeit és motivációs tényezőit. Fontos felismerni, hogy más és más dolgok bírnak jelentőséggel egy fiatalabb, illetve egy idősebb kolléga számára, ezért célszerű erre vonatkozó méréseket, kimutatásokat készíteni. A vezetőknek tisztában kell lenniük azzal, hogyan lehet összehangolni a különböző generációkat a közös célok érdekében. A csapat szintjén pedig nagy előny, ha mindenki megérti, hogy a másik reakciói mögött gyakran generációs sajátosságok húzódnak, így a helyzetek sokkal könnyebben kezelhetők.
Jelenleg a témához szorosan kapcsolódó könyvet olvasok: Generációk harca a figyelemért: hogyan tanuljunk egymástól, egymásért? Ez a könyv kiválóan rávilágít arra, hogy a különböző korosztályok nemcsak együttműködni tudnak, hanem rengeteget tanulhatnak is egymástól.
Mennyire fontos számodra a munkahelyi diverzitás és inklúzió, és milyen lépéseket vársz el ezzel kapcsolatban a munkáltatódtól?
A munkahelyen a diverzitás és az inklúzió kézzelfogható értékként kell, hogy megjelenjen. A különböző hátterű, nemű, korú vagy identitású emberek együttműködése sokszor új perspektívákat és innovatív megoldásokat hoz a csapatba. Egy nyitott, befogadó légkörben a kollégák bátrabban osztják meg ötleteiket, ami erősíti a teljesítményt és a kreativitást. Fontos, hogy ez a szemlélet már a kiválasztási folyamatban is tükröződjön, hiszen az első benyomás meghatározza a dolgozók elköteleződését. Úgy gondolom, hogy egy sokszínű és inkluzív légkör előnyt teremt mind a munkáltatónak, mind a munkavállalóknak egyaránt.
Mi a legfontosabb dolog, amit a munkád során tanultál?
A munkám során megtanultam, hogy emberekkel foglalkozni egyszerre a legszebb és a legnagyobb kihívást jelentő feladat. HR-esként nap mint nap megtapasztalom, hogy minden ember egyedi, és nincs két teljesen azonos helyzet, ezért mindig nyitottnak, empatikusnak és rugalmasnak kell maradni.
Bata Glória a Pécsi Tudományegyetemen végzett pszichológia alapképzést, majd a BME munka- és szervezetpszichológia szakán szerzett mesterdiplomát. Emellett Life és Art coach képesítéssel is rendelkezik. Jelenleg a Zengo Kft. csapatát erősíti mint HR generalista. Másodállásban a Mindset Pszichológiánál dolgozik pszichológusként.
Kit javasolsz következő interjúalanynak és mit kérdeznél tőle?
Réder Ágnesnek szól a kérdés:
