Egy friss, 2022-es kutatásból az derül ki, hogy a magyar munkavállalók harmada inkább rossznak ítéli meg saját mentális egészségét, ám a többségük nem tud munkáltatójához fordulni ezzel a kérdéssel. 

Jelenleg Magyarországon a Wellbeing Szövetség felmérése szerint közepes mértékű a jólléti tudatosság és még bőven hiányoznak lépések ahhoz, hogy a munkavállalók azt érezhessék, munkáltatójuk törődik lelki egészségükkel.

A munkavállalókkal folytatott felmérések azt mutatják, hogy számukra prioritássá vált a mentális jóllét és értékelik, ha ebben munkahelyük is tudja őket támogatni. 

Mik azok a szempontok, melyek valós hatást képesek gyakorolni a munkavállalók jóllétére?

A bónuszon innen és túl

Bár az anyagi biztonság jelentősen hozzájárul a dolgozói elégedettséghez, ahhoz, hogy a dolgozók valóban jól érezzék magukat egy munkahelyen és kiegyensúlyozottak legyenek, a vezetőknek és a munkáltatóknak ki kell lépniük a materiális juttatásokban kifejezhető megbecsülés keretei közül. Hiába keres ugyanis egy munkavállaló jól, ha közben rendszeresen kapacitásán túl van terhelve vagy épp mérgező munkahelyi környezetben kell dolgoznia. Az elkötelezettség, a motiváltság és a produktivitás kulcsa a bónuszokon túl rejlik.

Teremtsünk biztonságos környezetet!

A munkahelyen tapasztalt pszichológiai biztonság szerepe kiemelten fontos a munkavállalói jóllét kérdésében. Ez egy olyan környezetet jelent, ahol fel lehet vállalni a véleményünket (akkor is, ha az eltérő), ahol nyíltan, őszintén lehet beszélni szenzitívebb, nehezebb témákról is anélkül, hogy ennek negatív következménye lenne. Az, hogy elfogadó környezetben dolgozzunk és éljünk, alapvető szükségletünk. Mindennek ellenére, a Hays tavaly őszi felmérése arra mutat rá, hogy a munkavállalók alig több, mint fele tud őszintén beszélni vezetőjével a saját mentális egészségéről. Éppen ezért az első lépés egy olyan szervezeti kultúra kialakítása, mely nem tabusítja a mentális egészséget érintő témákat, mint a kiégést, a szorongást vagy akár a depressziót. Ha van olyan vezető, aki tud beszélni saját nehézségeiről vagy éppen arról, hogy ő maga hogyan tesz a saját jóllétéért, az a dolgozókat is nyitottságra ösztönzi.

Van lehetőség valódi pihenésre?

A szabadnapok, a pihenésre szánt idő nem a munka ellentéte, hanem sokkal inkább a szerves része annak, hogy a mindennapokban produktívak tudjunk lenni. Amikor azonban a dolgozó csak úgy tud elmenni szabadságra, hogy mindezért az előtte lévő napokban kétszer annyit dolgozik, vagy épp a tervezett kikapcsolódás közben is rá kell néznie az emailekre, nem tud megvalósulni a pihenés lényege, azaz amikor a hétköznapitól eltérő, relaxáltabb működésmódba tudunk kerülni és le tudunk kapcsolódni a munkáról. 

Éppen ezért egyre több országban vezetik be a franciák példája után a ’munkáról való lekapcsolódáshoz való jogot’, mely a munkavállaló azon jogára utal, hogy a munkaidőn kívül is elszakadjon a munkával kapcsolatos kommunikációtól, beleértve az e-maileket, telefonhívásokat és más digitális kommunikációs csatornákat.

A valós munka-magánélet egyensúly megteremtésében szintén nagy szerepe van a vezetői példamutatásnak. A rendszeres munkaidőn túli, hétvégi emailek a vezetőktől azt az üzenetet közvetítik, hogy ez egy olyan vállalat, ahol folyton elérhetőnek kell lenni. Fontos, hogy vezetőként hogyan kommunikáljuk a határokra való odafigyelést, hogy miként tudjuk támogatni (és inspirálni!) a munkavállalókat a feltöltődésben, ami teljes mértékben elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon is fenntartható legyen a munkaerő produktivitása és elkötelezettsége. Számos kutatás mutat rá, hogy egy csapat jóllétében meghatározó szerepe van a vezetők működésének, így a munkahelyi jóllét témájában érdemes először őket informálni és az ő jóllétüket (is) középpontba helyezni.

Felértékelődött a szabadidő

Az utóbbi években egyre népszerűbbé vált a négynapos munkahét gondolata, itthon például a Telekom jelentette be először a nagyvállalatok közül, hogy kísérleti programba kezd. Az első eredményekigen biztatóak: a programban résztvevő munkavállalók magasabb életminőségről és nagyobb hatékonyságról számolnak be. 

A munka-magánélet egyensúly a COVID óta még inkább felértékelődött, nem véletlen tehát, hogy néhány nemzetközi kutatás a négynapos munkahéttel kapcsolatban azt mutatta, hogy a munkavállalók hajlandók lennének akár a fizetésük egy részéről is lemondani, ha kapnak heti plusz egy szabadnapot. Sőt, vannak olyan cégek is – ilyen például külföldön az Airbnb -, ahol korlátlan szabadnapot vezettek be. Ezekből a törekvésekből egyértelműen látszik, hogy az extra szabadság nagy vonzerőt jelent a munkavállalóknak, hiszen ez egy olyan juttatás, mely valós lehetőséget (pontosabban teret és időt) biztosít számukra ahhoz, hogy törődjenek mentális és fizikai egészségükkel és olyan dolgokkal tudjanak több időt tölteni, mely feltölti őket. Később pedig mindez a munkahelyi produktivitásban is megmutatja hatását.

Menő mentális jóllét programokból valós eredmény?!

Végül, de nem utolsósorban, jól hangzanak a különböző wellbeinggel kapcsolatos előadások és tréningek, amiket a vállalatok kínálnak alkalmazottaiknak, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem attól leszünk hosszútávon jól, ha kapunk egy néhány órás stresszkezelő tréninget (főleg, ha épp csak el tudunk szakadni a feladatainktól, hogy résztvegyünk ezeken). Természetesen mindenfajta képzés és előadás jó kezdeményezés, mely edukálja a résztvevőket, használható ismereteket és gyakorlatokat ad át, ám hosszútávon a dolgozókkal való rendszeres kapcsolattartás, a lehetőség arra, hogy elmondhassák, hogy érzik magukat, a támogató környezet, az egyéni motivációk megismerése, az optimalizált működés és ezzel összhangban a munkavállalók kapacitásának tiszteletben tartása fogja azt az érzést kelteni a munkavállalókban, hogy jóllétük valóban fontos a cég számára.

HROWER ESEMÉNYAJÁNLÓ:

Kékgalléros HR kihívások & megoldások 7.0

Hetedik alkalommal rendezzük meg a fizikai munkavállalókról szóló konferenciánkat, amely az aktuális, gazdasági és társadalmi körülmények hatásait vizsgálja kifejezetten a kékgalléros munkaerőpiacra nézve, és előtérbe helyezi azokat a kérdéseket, amelyek a legégetőbbek ebben a szektorban, mint:

• Hogyan és honnan pótoljuk a kékgalléros munkaerőt munkaerőhiányos környezetben?
• Hogyan vegyük fel a versenyt a digitalizációs fejlődéssel annak érdekében, hogy hatékonyan tudjunk kommunikálni dolgozóinkkal?
• Hogyan alakítsunk ki wellbeing programokat kihívásos gazdasági környezetben?

Időpont: 2023. 05. 25., 9:00 - 15:30

Helyszín: La Vida DUNA Rendezvényház (1138 Budapest, Dunavirág u. 2.)

További információk és jelentkezés ide kattintva.