1. Varga Krisztina kérdése hozzád: Hogy lesz valaki élelmiszeripari mérnökből coach? Milyen út vezetett oda, és hogyan tudod használni a mérnöki szemléletet a mindennapi fejlesztéseknél? | Mikor fogalmazódott meg benned először, hogy coachinggal szeretnél foglalkozni, és hogyan indultál el ezen az úton?
Sokan csodálkoznak, amikor megtudják, hogy élelmiszeripari mérnöki végzettséggel rendelkezem, és üzleti coachként, trénerként, HR tanácsadóként, valamint egyetemi oktatóként is dolgozom, ahol a coaching alapjait is oktatom. A karrierutamra azonban visszatekintve, szinte minden munkakörömben az volt a meghatározó élményem, hogy a kollégák, ügyfelek vagy éppen a tárgyaló partnerek nagyon szívesen megosztják velem az életük különböző kihívásait is. Élelmiszeripari láncok beszerzőjeként dolgoztam 7 éven át, tehát nagyon sok emberrel tárgyaltam, találkoztam, és ez végig kísérte a munkámat. Ezután egy jól ismert „fejvadász” céghez kerültem, ahol először senior tanácsadóként, majd ügyvezetőként dolgoztam 12 éven keresztül. Itt már a közép- és felsővezetők kiválasztásán túlmenően – utólag már beazonosítottam – valójában karrier coachingot is tartalmaztak az interjú beszélgetések. A tanácsadói terület után 5 éven keresztül operatív igazgató, majd HR igazgató lettem, és mindig fontos volt számomra a folyamatos fejlődés és tanulás. MBA, majd okleveles munkajogi tanácsadó végzettséget is szereztem és a munkám, valamint a tanulmányaim során találkoztam egyre többet a coaching fogalmával mint egyéni és csoportos fejlődést támogató eszközzel. 10 éve szereztem meg a coach és mediátor képesítést is.
Az alap élelmiszeripari mérnöki végzettségem tehát egyedülálló előnyt jelent a munkám során. A legtöbb ügyfelem jellemzően műszaki, informatikai vagy termelési területen dolgozik, ezért a mérnöki hátterem és gondolkodásmódom segít abban, hogy könnyebben megtaláljuk a közös hangot és hatékonyan együttműködjünk.
2. Mi az, amit a leginkább szeretsz ebben a szakmában?
Gyakorlatilag mindent. Ezt a „szakmát” ma már a hivatásomnak tekintem, hiszen ahogy említettem, korábban is „gyakoroltam” csak nem volt tudatosan coachingnak nevezve, így ez számomra nagyon testhezálló „szerep”, tehát inkább egy örömteli folyamat, mint munka. Sokan kérdezik, hogy lehet az, hogy nem fáradok el a nap végére, amikor 6-7 órát is dolgozom egy nap. Engem kimondottan inspirálnak és feltöltenek ezek a találkozások, coaching ülések. Tanácsadóként is nagy örömmel töltött el és szakmailag is rengeteget tanulhattam az ügyfeleimtől, mivel sok céggel találkozhattam, dolgozhattam, széles szakmai spektrumban. Ez ma is így van.
Mivel jelentős többségben műszaki, mérnöki, IT és egyéb hasonló területen dolgozó ügyfeleim vannak, itt különösen segítségemre van a mérnöki szemléletem. A munkahelyi és munkaköri környezetet talán így könnyebben vagy gyorsabban átlátom – bár mint tudjuk, a coaching folyamat nem szakmaspecifikus, de ez mindenképpen előny, amikor büszkén mesélnek a munkájukról, a cégről, akár mint a cégtulajdonosok a vállalkozásukról. Értékelik, hogy érdekel az, amivel foglalkoznak és szívesen körbe is vezetnek a teljes folyamatot bemutatva, mind szolgáltató, kereskedelmi vagy akár termelési területen.
3. Van kedvenc ügyfélélményed vagy olyan tapasztalatod coach-ként, amire kifejezetten büszke vagy?
Nagyon sok „kedvenc” pillanatom van, hiszen csak az elmúlt 10 év alatt több mint 3000 óra coaching ülést vezettem. Kiemelek néhány emlékezetes élményemet:
Egy kedves hölgy ügyfelem az üzleti coaching folyamat során avatott be egy fontos magánéleti kérdésbe a gyermekvállalás témájában. Már hosszú ideje szeretett volna gyermeket, sikertelenül. A beszélgetéseinkben ezután összekapcsoltuk a 2 témát, így jól kirajzolódott a munka–magánélet egyensúly hiánya. Majd 3 hónapon keresztül nem találkoztunk, és később örömmel jelentette be, hogy gyermeket vár. Így ez lett életem első „coaching babája”.
Egy másik kedves ügyfelem a saját coaching folyamata során szerzett tapasztalatok után, az ő területén dolgozó vezetők nagy részének biztosította a coaching lehetőségét. 3 vezetői szinten, összesen 12 vezetőnek, önmagát is bevonva. Számomra példaértékű, amikor az üzleti coachingban a vezetők több szintje is részt vesz, ezzel is példát mutatva és támogatva a csapat és az egyén fejlődési folyamatát. De kiemelném azt is, amikor az ügyfelem a coaching során vagy azt lezárva beajánl a párjának, házastársának, Ez is többször előfordult már az életemben, ami óriási megtiszteltetés és bizalom egyben.
Végül ezt fokozva, több olyan ügyfelem is volt és van, ahol a tulajdonosok, mint családtagok külön-külön vagy együttesen is dolgoznak velem. Ehhez is nagy bizalom és természetesen nagy odafigyelés kell, hiszen minden esetben fontos a titoktartás, de ezekben az esetekben olyan információkat bíznak rám, amelyek nagyon szenzitívek. Ez számomra mindig visszajelzés, hogy bíznak bennem és erre nagyon büszke vagyok.
4. Mi a leggyakoribb tévhit szerinted a coachinggal kapcsolatban?
Business coaching során gyakran találkozom azzal a tévhittel, hogy azért „kell”, hogy valaki a coachingon részt vegyen, mert „meg kell őt javítani”. Ez azokban az esetekben fordul elő, amikor az adott ügyfél a cégtől vagy a vezetőjétől kapja az ajánlást a coaching folyamatban való részvételre. Bár a vezető szándéka nemes, a kliens többségében él is vele, de a saját elköteleződése a folyamat iránt támogatásra szorul. Szerencsére még sosem fordult elő velem, hogy valaki „kiszállt” volna, tehát az első üléseken igyekszem minél személyre szabottabb módon haladni,
amiben segítem őt annak a megértésében, hogy ez a folyamat neki, és érte van.
5. Van esetleg olyan konkrét, rövid coaching gyakorlat az eszköztáradban, amit azoknak ajánlanál, akik szívesen kipróbálnák a módszert, de nem tudják, mire számítsanak?
A coaching folyamat során nagyon fontosak azok a gyakorlatok, feladatok, amelyeken keresztül megerősítéseket kaphatnak az ügyfelek az erősségeikről is.
Hiszem, hogy az erősségeinket, legjobb képességeinket többet használva érjük el a flowélményt a munkánkban, hiszen akkor örömtelibb a munka.
Tehát nagyon fontos tisztában lenni ezekkel a kompetenciákkal. Gyakran kezdem azzal a coachingot, hogy kérem, írja össze a legjobb 20 tulajdonságát, ami bár elsőre soknak tűnik, a szakmai és konkrét munkafolyamatokon keresztül viszonylag rövid idő alatt összeállítható. Majd javaslom, kérje meg a számára fontos és őt jól ismerő emberektől, hogy tegyék meg róla ugyanezt, majd hasonlítsák össze a listákat és beszélgessenek róla. Ez a folyamat egyrészt azonosíthatóvá teszi egy munkafolyamat során a képességeinket, mikor mit használunk, így a kollégáinkkal kapcsolatban is képesek leszünk jobban felismerni, ki miben jó. Továbbá, a környezetünktől is sok pozitív visszajelzést kapunk, felismerve, hogy mások mennyi jó tulajdonságunkat látják, ami nekünk akár természetes is lehet. Így a 20-as lista gyorsan további elemekkel bővül, vagy jól láthatóvá válik, tehát erre érdemes tovább építeni.
6. Mit javasolsz azoknak, akik szívesen fordulnának coach-hoz, mire figyeljenek, hogy a megfelelő szakemberhez jussanak el?
Ebben a szakmában nagyon fontos a „kémia” és a hitelesség, hogy teljes bizalommal és őszinteséggel tudjunk haladni. Hiszek az intuícióban, gyakran használom is a folyamat során, ezért úgy gondolom, hogy az ügyfelek oldaláról is fontos, hogy hallgassanak a megérzéseikre, természetesen azután, hogy tájékozódtak a coach felkészültségéről. Érdemes az ismerősi körben is ajánlást kérni, hiszen annál jobb „reklám” nem lehet egy coach számára, mint az ajánlás. Jellemzően én így kapom az új ügyfeleket.
Egy coach számomra olyan ember, aki önreflektív, képes „kint maradni” érzelmileg az ügyféllel való kapcsolatban, nem „vonódik” be a történetbe, nem mutathat semmiféle előítéletet, nem ítélkezhet senki és semmi fölött, és ha belül úgy is érzi, hogy nyilvánvaló valami, ami az ügyfél számára még nem látható, nem mondja ki a véleményét, nem javasol semmit, hiszen a coaching lényege, hogy azt fogjuk saját magunk megvalósítani, amiben elköteleződünk és nem más mondja ki helyettünk a megoldást – mert az nem az ő megoldása lesz. Büszke vagyok arra is, hogy egy ügyfelemnél az első alkalommal látható volt mit kellene tegyen és 6 ülés után kimondta és megtette. Ebbe a folyamatba nem szabad „gyorsítással” beavatkozni.
7. Mit gondolsz, mi fogja jellemezni a coach szakma jövőjét 10 év múlva (mennyire hat rá szerinted például a digitalizáció és a mesterséges intelligencia)?
Nemrég voltam egy teljes napos konferencián, ami erről szólt, és néhány napja elvégeztem egy ott hallott ajánlás alapján egy rövid (2-3 óra alatt elvégezhető), mindenki számára nyitott és érdekes alaptanfolyamot a mesterséges intelligencia témában, amit szívesen ajánlok is: „MI kihívás” címmel megtalálható az interneten.
Valóban most élünk át egy újabb hatalmas változást az emberiség fejlődésében, ahol az MI rohamléptekkel fejlődik, bizony sok folyamatot és munkakört érint majd. A mesterséges intelligencia itt van már velünk, sok cég sok területen már intenzíven használja, gondoljunk az okos eszközökre, vagy a HR folyamatokra, ahol a munkaerő kiválasztási folyamatába is beépültek. A digitalizáció fejlődésének segítségével a coaching ülések esetleg a fizikai távolság miatt online is tarthatóak, én is tartok online coachingot, úgy gondolom, sikerrel, de ott is látjuk egymást, egymás szemébe tudunk nézni, és számomra fontos, hogy össze tudjak kapcsolódni azzal, akivel dolgozom. Úgy vélem, az a rohamos fejlődés jó dolgokat is hoz, amiket érdemes használni, de amíg a gép nem képes az intuícióra, a megérzésekre, hiába tesz fel jó és logikus kérdéseket, addig remélem nem fognak még kiváltani mint coachot. Ebben a digitálisan felgyorsult időszakban véleményem szerint még inkább felértékelődnek a valós és segítő emberi szakmák és foglalkozások, a coachingot is beleértve.
Kit javasolsz a következő interjúalanynak, és mit kérdeznél tőle?
Badenszki Erikát: Többféle coach végzettséggel is rendelkezel, és könyvek írója, társszerzője is vagy különböző témákban. Hogyan definálnád magad mint coach?
