Nem feltétlenül kell fizikai terhelés ahhoz, hogy egy tevékenység krónikus megerőltetést okozzon. Az egyik legjelentősebb munkahelyi ártalommá az ismétlődő terhelések okozta sérülés, az ún. RSI-szindróma (repetitive strain injury) vált. A szindróma a kézfejet, az ujj ízületeit, a csuklót és az alkart érinti leggyakrabban, de nem kíméli a nyakat és a vállat sem.
A jelenség legfőbb oka a folyamatos izomfeszülés, a természetellenes, merev kéztartás, a tünetei pedig a kézmerevségtől a beszűkült mozgástartományon és a terheléskor, illetve a pihenés után jelentkező fájdalmon át az állandósult fájdalomérzetig terjednek. A számítógép mellett végzett munka, ezen belül az egér használata egyre gyakrabban jár fájdalmas következményekkel, krónikus gyulladásokkal a kéz és a váll területén.
Nem csak teniszezés közben támad a teniszkönyök
Mint a neve is mutatja, a teniszezők speciális mozdulatai, a megfeszített izmokat érő terhelés válthatja ki a teniszkönyöknek nevezett állapotot. Erre a csukló és az alkar izmainak fájdalma jellemző, a hátterében pedig a felkarcsonton, könyöknél jelentkező csonthártyagyulladás áll. Kevesen tudják, hogy nemcsak a teniszezőket érinti, hanem egyre gyakrabban a számítógéppel dolgozókat is, éppen az egérhasználat jellegzetes, merev kéztartása, a túlfeszített izmok, a monotonon ismétlődő kis mozdulatok miatt.
Vállpanaszok és hátfájdalmak
Ráadásul az egér használata nemcsak az alkar és a könyök tájékán okoz problémákat, hanem egyre több számítógép mellett dolgozó panaszkodik váll- és hátfájdalmakra is. A mereven egy helyzetben tartott kéz, az íróasztal mellett akaratlanul is görnyedt test, a stresszes életvitel miatti „védekező testtartás” hosszabb távon izommerevséget, görcsöt, vérellátási zavarokat, ún. egérvállat alakít ki, ami nehezen oldódó hátfájdalmakhoz, vállpanaszokhoz vezet.
A merev ujjak is bajt jeleznek
Korábban elsősorban gépírónők és zongoristák, kézi kötők vagy hímzőnők szenvedtek ínhüvelygyulladástól, de mára kiderült, hogy a monoton, egyirányú mozgással még a minimális erőkifejtést igénylő számítógép-billentyűzet, sőt, az okostelefon használata is kiválthatja ezt a kellemetlen betegséget. A legjellemzőbb tünete a csukló és az ujjak merevsége, erős fájdalomérzet és az ujjak mozgatásakor hallott ropogásszerű hang. Enyhébb esetekben elegendő pihentetni, jegelni, de tanácsos orvoshoz fordulni vele, mert elhanyagolva hosszú ideig is elhúzódhat, a munkavégzést is akadályozhatja.
Hova tegyem az egeret?
A számítógéphasználat ártalmait csökkenteni lehet, ha a munkahelyünkön és otthon is figyelünk arra, milyen testhelyzetben végezzük a munkát. Érdemes figyelembe venni az ergometriai szempontokat is. Jó, ha a szék karfás, hogy az alkarunkat megtámaszthassuk, a magasságát pedig úgy állítsuk be a számítógépasztal előtt, hogy az asztal felülete ne legyen túl magasan. Az egér optimális helye – jobbkezeseknek – a billentyűzet jobb oldala mellett, a felhasználó középvonalához kicsit közelebb van, úgy, hogy használatához ne kelljen se a vállat, se a csuklót elfordítani. Ezért nem szerencsés az asztal alá csúsztatható keskeny billentyűzettartó használata, mert azon nincs hely a kar megtámasztására. Átlagos képernyőméret mellett a billentyűzetet kb. 30, az egeret kb. 25 cm-re ajánlatos tenni a felhasználótól.
Ne maradjon ki az óránként pár perces szünet!
Próbáljunk meg saját munkaidőnkkel úgy gazdálkodni, hogy beleférjen például óránként egy pár perces szünet. Rendszeresen álljunk fel a gép mellől, mozgassuk meg a tagjainkat, tegyünk meg legalább néhány lépést. Amit lehet, ne ülve végezzünk, például a telefonálást. Ülés közben tartsuk a hátunkat egyenesen, vállainkat húzzuk hátra, csípőnket kicsit döntsük előre, időnként végezzünk néhány vállkörzést.
Egérhasználat közben tartsuk egyenesen a csuklónkat, használjunk olyan egeret, amely belesimul a tenyérbe. A legmodernebb technika (például az érintőképernyő vagy a beszédfelismerő szoftver használata) megkímélhet minket az állandó egérhasználattól, de addig is figyeljünk a kezünk, csuklónk egészségére: amikor csak lehet, pihentessük, tornáztassuk a kezünket, karunkat, tanuljunk meg néhány alapvető lazítási és nyújtógyakorlatot, és naponta legalább félórát töltsünk aktív mozgással.
A cikk a Budai Egészségközpont reumatológus szakorvosainak közreműködésével készült.
